Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

GAZDAG FÖLD – SZEGÉNY ORSZÁG (Blazovich László)

GAZDAG FÖLD - SZEGÉNY ORSZÁG A 14-15. században beinduló folyamatok nagy változásokat hoztak a 16. század Európájában. A technika fejlődése, a gazdasági súlypont áthelyeződése az atlanti pariokra, a nemzetállamok kialakulásának kezdetei Nyugat-Európában, a reneszánsz, majd a reformáció nyomán a középkorit felváltó új világszemlélet kialakulása és vele az új, modern embertípus születése értékválságot, majd nagy változásokat eredményeztek tágabb régiónkban is. Az ország Európa perifériájára került, kiesett a felnövő új hatalmak érdekszférájából. Bár gazdasága készen állt a váltásra, régióbeli társaihoz hasonlóan mégsem sikerült azt végrehajtania. Dózsa parasztháborújának teljes kudarca jelezte az előre mutató folyamatok megtorpanását. Megakadályozta a kibontakozásukat a török hódító is, amely már 150 éve nyomult előre a Balkánon, és a korszak végén áttörve a száz éven át jól működő déli védvonalat, az országba nyomult. Feltartóztatására a középkori magyar állam ereje kevésnek bizonyult. Az államnak a 15. század második felében kialakított szervezete azonban szakszerűen működött, túlélte a központi hatalom szétesését. A szellemi élet területén a 16. század első évtizedeinek legnagyobb szellemi teljesítményét Werbőczy Hármaskönyve jelentette, amely összefoglalta a középkorban kialakult nemesi szokásjogot, és kitekintett a városokra és a jobbágyságra is. A jogkönyv európai társaihoz, pl. a Szász tükörhöz képest későn született. Bár sohasem emelték törvényerőre, 1848-ig a nemesi magánjog legfontosabb dokumentuma maradt. Korszakunk új világ hajnala, ami egyúttal a középkori magyar állam és középhatalom alkonyát jelentette.