Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

„ÉRDEMED ÉS SZÁMOS RENDKÍVÜLI TETTED PÉLDÁJA MIATT NEVEDET A HALANDÓK MINDENÜTT LELKESEN DÍCSÉRIK.” (Blazovich László)

Forrás: Diplomatikai szöveggyűjtemény. Az okleveleket válogatta és fordította Tóth Péter. Miskolc, 1996. pp. 124-125. Tóth Péter fordítása módosításokkal. 1 Erzsébet (1409-1442), Zsigmond király leánya, 1421-től Albert osztrák herceg, majd magyar és német király felesége. 2 A Hont-Pázmán nembeli Szentgyörgyi (bazini) grófi család tagja, koronaőr, Albert király híve. 3 Albert (1438. január 1-1439. október 27.) magyar király, (1438. március 18-1439. október 27.) német király, 1438. május 31-től német-római császár. 4 Benedek (Mihály fia) győri püspök (1439-1440), Losonci Dezső erdélyi vajda (1438-1441), Báthory István országbíró (1435-1441), Kusalyi Jakcs Mihály székely ispán (1427-1438), Csáki Ferenc székely ispán (1439, 1440, 1446-1448), Rozgonyi István temesi ispán (1427-1439), Korbáviai [János fia] György országnagy (1414-1439), Szécsi Tamás királynéi kincstartó (1438-1442), Szendi István fia Mihály, Kálnai királyi tanácsos (1434-1439), előkelő (1439-1440). 5 1439 nyarán Pálóczi György esztergomi érsek, Albert király bizalmasának halála után a koronát a király Visegrádra szállíttatta és őrzését Bazini Gróf Miklósra valamint fiára, Györgyre bízta. A király halála után a királyné elment kíséretével Visegrádra, és személyesen győződött meg a korona ottlétéről, az oklevél feltehetően ekkor készült. 6 November 9. 129. 1441. április 19. Hasznosabb ezen Frigyes és Ulrik grófokat teljes kegyelemben részesíteni, mintsem az ország romlásával táplálni a széthúzások alkalmatlanságait... Mi, Ulászló, Isten kegyelméből Magyarország, Lengyelország, Dalmácia, Horvátország királya és Litvánia nagyfejedelme, valamint Oroszország örököse a dolog jövendőbéli emlékezetéül. A dolgok változékony eredményeit, amelyek többnyire az elmúló érdemek különböző ösvényein járnak, nem mindig az a törvény irányítja, amely az emberi várakozás szerint elrendezi azokat: hanem mivel az előre elképzelt eredményeknek az okait a későbbi cél megváltoztatja, a tanító értelem az, amely a megváltozott alkalmaknak a sürgetésére és az útban lévő dolgoknak a milyensége szerint elég gyakran semmivé teszi a kigondolt szándék foganatjait, s a békességről való gondoskodásban szorgalmatosabb lévén, a nyugalmat választja, és azt helyezi az általános szenvedés elé. Jóllehet tehát ezekben az elmúlt napokban, amidőn mi az ezen Magyarország fölött való teljes uralomnak — amelyre megválasztottak, meghívtak s következésképpen meg is koronáztak bennünket — a megszerzése érdekében a felmerült akadályok elhárításán munkálkodtunk, akkor ezen ország koronájának többi alattvalói között a felséges fejedelmek, Ciliéi Frigyes és Ciliéi Ulrik, gróf, Ortenburg és Zagoria grófjai

1 ellenséges akarattal és ezen felbolydult ország békességes állapotát kívánván, Erzsébet királynénak

2 a pártját