Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

MINDIG ÚJRA (Érszegi Géza)

megfelelő időben és helyen gondoskodnak arról, hogy teljesen megtérítsék azt a pénzt, amit István mester az említett palota fenntartására és építésére fordít. Kelt Budán az Úr ezerháromszáz-egyedik esztendejében az említett nyolcad harmadik napján. Ágnes királyné, III. András király özvegye tanácsosai közbenjárására a soproni István mesterre bízza az óbudai királyi palotát azzal, hogy a palotával kapcsolatos kiadásait utóbb megtérítik neki. Az Óbudán létesült királyi udvarház, majd palota jelentősége a tatárjárás után csökkent. Noha IV. Béla király palotát épített itt, azonban királyaink közül csak III. András idején számított állandó királyi rezidenciának. Halála után özvegye, Ágnes asszony (1296-1301) elhagyta az óbudai királyi palotát és Bécsbe költözött. 1364. április 23-án hunyta le szemét az édesanyja alapította königsfeldi klarissza kolostorban. — Az oklevelet hártyára írták, ami azóta vízfoltos lett, hátlapjára viaszpecsétet nyomtak megerősítésül. Sopron Város Levéltárával a Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár Soproni Levéltára őrzi. Forrás: Budapest történetének okleveles emlékei. Csánky Dezső gyűjtését kiegészítette és sajtó alá rendezte Gárdonyi Albert. Bp., 1936. p. 351. Érszegi Géza fordítása. 1 Január 6. 2 A nagyobb ünnepeket követő hét, vagyis az ünneppel együtt nyolc nap. Általában a nyolcadon kelt oklevelet a 8. napra szokás keltezni. 3 III. András király (1290-1301) krónikás híradás szerint január 14-én halt meg, azaz az oklevél kiadása előtti napon. 4 Domonkos tárnokmester (1297-1301). 5 Loránd vajda (1284, 1288-1294), királynéi tárnokmester (1299). 6 Hont-Pázmány nembeli András fia Tamás nyitrai és barsi ispán (1292-1301). 7 Szécs nembeli Pál komáromi, győri, mosoni és soproni ispán (1298-1299). 8 Pál kalocsai prépost, a káptalan feje (1298-1302), királynéi alkancellár (13001301). 9 Miklós mester boszniai prépost (1301).