Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
MINDIG ÚJRA (Érszegi Géza)
80. [1278]. április 3. Anyánk, Erzsébet úrnő és a Szűz Mária-szigeti apácák azt kérték tőlünk... E(rzsébet), Isten kegyelméből Magyarország királynéja híveinek, a budai káptalannak üdvözletét és kegyelmét! Anyánk, Erzsébet úrnő 1 és a Szűz Mária-szigeti 2 apácák azt kérték tőlünk, hogy hírnökeink Tolna vármegyei Dada 3 nevű földjét adjuk nekik. Mivel pedig annak a földnek mennyiségéről és minőségéről teljes egészében nincs tudomásunk, ezért hűségteknek parancsban hagyjuk meg, hogy küldjetek ki magatok közül egy hiteles embert, aki az összehívott határos szomszédok jelenlétében járja be a földet, és iktassa be annak birtokába Erzsébet úrnőt és az apácákat, amennyiben tiltakozás a beiktatás ellen nem történt, a tiltakozókat pedig idézze meg elénk alkalmas időpontra. Az említett föld mennyiségét és minőségét nekem hűségesen jelentsétek! Kelt Budán húsvét 4 harmadik napján. Hátlapján: Híveinknek, a budai káptalannak. Erzsébet királyné meghagyja a budai káptalannak, hogy hiteles embere iktassa be a Margit-szigeti apácákat Dada birtokába. Erzsébet királyné (1272-1290), IV. László király felesége az adományozó, a kérelmező pedig TV. László anyja, vagyis Erzsébet királyné (f 1290) az anyósa. TV. Béla király leánya, Margit számára létesítette a Nyulak-szigeti domonkos kolostort. Halála után bátyja, V. István és annak fia, IV. László sem feledkezett meg az apácákról. Az ő idejükben is megtartotta helyét a kolostor a királyi család megbecsülésében. Erzsébet királyné is sokat tartózkodott az apácák között. A királyi (királynéi) birtokok eladományozásának szemléltető példája oklevelünk. Az udvart szolgáló népek az eladományozás révén magánföldesúr jobbágyai lettek. Az oklevélen nem szerepel, melyik évben állították ki, hiszen a parancslevél csak addig volt érvényes, amíg eleget nem tettek a királyéi utasításnak. A birtokjogukat amúgy is az apácák csak a beiktatásuktól kezdve gyakorolhatták. — Az oklevelet hártyára írták, pecséttel lezárták, a pecsétnek csak töredéke látszik. A Magyar Országos Levéltárban őrzik. Forrás: Érszegi Géza: A középkor. Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve. I. Szerk. K. Balog János. Szekszárd, 1978. p. 47. 1 Erzsébet királyné, V. István király özvegye, IV. László király anyja, aki sokat tartózkodott a Margit-szigeti kolostorban, ahol a férje sírja volt. 2 Margit-sziget (Budapest). 3 Dada, eltűnt település (Tolna m.). 4 Húsvét a tavaszi holdtöltét követő vasárnap; március 22. és április 25. közé eshetett.