Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
ALAPÍTÁSOK KORA (Érszegi Géza)
apátja püspöki díszben mondhatta a misét, valamint a somogyi tizedeket. — Az oklevelet hártyára írták, hátlapján befüggesztett pecséttel látták el. Rajta a király trónon ülő alakját látjuk, a körirata: [KÁLMÁN ISTEN KEGYELMÉBŐL] A MAGYAROK KIRÁLYA. A Bencés Főapátsági Levéltárban, Pannonhalmán őrzik. Forrás: Érszegi Géza: Szent István pannonhalmi oklevele (Oklevéltani-filológiai kommentár). Mons Sacer 996-1996. Pannonhalma 1000 éve. I. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma, 1996. pp. 46-89., 597. 1 Korai időszakban hol népnévvel hol már országnévvel fejezték ki, kinek az uralkodója a király. 2 Szent Márton bencés monostor Pannonhalmán (Győr-Moson-Sopron m.) 3 Anastasius, első apát Pannonhalmán, Szent István követe II. Szilveszter pápánál, már korán Asztrikkal azonosították, esztergomi érsek. 4 Montecassino (Közép-Itália), itt egy antik templom romjain alapított 529-ben Nursiai Szent Benedek monostort; Montecassino a mintája több bencés monostornak. Montecassino kiváltságai rendkívül koraiak, azonban írásba foglalásukról megbízható emlék csak az első ezredforduló tájáról van. 5 Géza fejedelem (t 997). 6 Német-magyar szembenállás akkor volt, amikor „Civakodó"-nak nevezett II. Henrik bajor herceg (955-976, 985-995) fellázadt III. Ottó császár ellen (983), s ezt kihasználva Géza fejedelem kiterjesztette hatalmát Bajorország határtartományának, az osztrák őrgrófságnak egy részére. A viszály csak II. (Civakodó) Henrik bajor herceg halálával ért véget (995. augusztus 28). 7 Somogy Koppány vezér területe; mint az Árpád-ház legidősebb tagja igényt tartott Géza fejedelem örökére. 8 Domonkos érsekre vonatkozóan egyetlen adat a pannonhalmi oklevélben található; hihetőleg a Magyarországra küldött misszióspüspök lehetett. 9 Decima, dézsma, tized: a termés egytizedét jelentő, ókori eredetű adó az egyház számára, amiből a püspök, illetve a plébános részesedett elsősorban; bizonyos monostorok azonban maguk is szedhettek tizedet, illetve tizedmentességet élvezhettek. Magyarországon I. (Szent) István rendelte el a tizedszedést. 10 Hospes, vendég, kül- vagy belföldről új helyre költözött, aki társaival együtt kiváltságot élvezett. Az oklevélben a fehérvári vendégek (polgárok) somogyi szőlőiről lehet szó. 11 Szent Mihály a veszprémi székesegyház védőszentje. 12 Biztosan nem azonosítható hely. 13 A kápolna eredetileg Szent Márton köpenyét őrző épület. A legenda szerint ugyanis a Pannóniában született római katona, Szent Márton Amiens (Franciaország) kapuja előtt megosztotta köpenyét (cappa) egy koldussal. A fél köpenykét (cappella) ereklyeként őrizték Aachenban (Németország) az erre a célra épült kápolnában (capella), ahol papi testület gondoskodott az ereklyéről és egyúttal az udvari írásbeliséget is intézték. A kápolnában szolgáló papi testület feje: kápolnaispán, kápolnamester stb. a későbbi kancellár előfutára. Á 13. században a pannonhalmi Szent Márton monostorban már hordozható kápolnát (oltárt) értettek a köpenykén (cappella), és a monostor apátjának külön kápolnásai, kápolna-hordozói voltak. 14 A 10/11. század fordulóján püspöki liturgikus ruházathoz tartozott a szandál, kiváltságként apátok is hordták. 15 Indictio, az adókör azt jelöli, hogy a római adórendszerben használatos 15 éves perióduson belül, hányadik évnél tartottak; Az oklevél keltezésekor a 987 szeptemberében kezdődő ciklus tizenötödik esztendejét írták, azaz valószínűleg Szent Márton napján (november 11.) adták ki. 16 A legenda szerint Sebestyén esztergomi érsek volt I. (Szent) István idején.
