Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

A SZOKÁS HATALMA (Érszegi Géza)

Bort is; ha olcsó áron tudják beszerezni, 10, ha pedig drágábban, akkor öt köbölt tartoznak szolgáltatni, valamint kenyeret (is) elegendő mennyiségben. Ha pedig több ideig kellene abban a faluban maradnunk, akkor házakat kötelesek bocsátani a mi és a hozzánk tartozók rendelkezésére; azt azonban, ami a mi és hozzátartozóink számára szükséges, méltányos áron magunk fog­juk beszerezni. Azt is hozzáadtuk ugyanazok szabadságához, hogy vetéseink learatására senki közülük akarata ellenére nem kényszeríthető, hacsak valaki a saját jó­szántából és akaratából nem vállalkozik erre. Annak hozzáadásával is, hogy senki közülük nem küldhető követségünkbe, csak olyanba, amikor a kiküldött rendeltetési helyét az ebéd idejéig eléri. És azt sem szabad említetlenül hagynunk, hogy ha a fent említett hospesek közül valaki örökös hátrahagyása nélkül halna meg, szabadságában álljon min­den vagyona fölött úgy rendelkezni, ahogy csak akarja. És ha valaki közülük el akarna tőlünk távozni és az említett helyről elköl­tözni, akkor, miután minden épületét, tudniillik udvarhelyét és házait eladta, és miután megkapta az engedélyt, összes ingó javainak az épségben hagyásá­val, fényes nappal, minden akadályoztatás nélkül álljon szabadságában eltá­vozni. Ezenkívül ha valakit megbírságoltak, 60 dénárt fizet és nem többet. Ha pedig ezek közül a hospesek közül valaki civakodást kezdene hospes­társával, és reá támadva azt megütlegelné, ahány lépést tesznek a támadó há­zától egészen a bántalmazottnak a házáig, ugyanannyiszor 60 dénárnyi bünte­téssel sújtassék. Ha pedig valaki mást karddal sebesítene meg, ahány hüvelyknyit fognak nyomni az okozott sebbe, annyiszor 60 dénárt tartozik fizetni a megsebző. Ha pedig valaki társát késsel sebesítené meg, ugyanazon megsebzőnek a kezét mészárszéken késsel kell átszúrni. Ha pedig valaki mást megölne, ennek ellenében őt magát is megölik. Ha pedig valaki másnak a kezét vagy a lábát vágná le, ugyanazon bünte­téssel fog bűnhődni. Elrendeljük azt is, hogy ezen hospesek között támadt lopási és vérontási ügyeket mi magunk bíráljuk el, azonban a bírságok két része minket illessen meg, a harmadik rész pedig azon hely villicusának 6 jusson osztályrészül. Hogy pedig hospeseink általunk engedélyezett ezen szabadsága a jövőre sértetlenül és rendületlenül fennmaradjon, pecsétünkkel megerősített jelen ok­levelünket adtuk ki. Kelt Igaion 7 az Úr ezerkettőszáz-hetvenedik esztendejében. Mojs nádor oklevélben foglalja össze a Somogy megyei Kazsokra telepített vendé­gek kiváltságait. TV. Béla király Mojsnak, Béla herceg tárnokmesterének 1260-ban megengedte, hogy minden birtoka felett szabadon rendelkezzék. Mojs apja nádor (1228-1232), maga számtalan tisztséget betölt a királyi, királynéi és hercegi udvarban, mondhatni király­lány a felesége, a király, IV. László nővérének mondja az özvegyét (1281). Mojs végül

Next

/
Oldalképek
Tartalom