Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

VISSZA AZ ELŐDÖKHÖZ! (Érszegi Géza)

földdel és egy ugyanott lévő malommal, valamint egy Pethur nevű, harango­zónak szánt szolgájával együtt lelke üdvéért a türjei 3 Boldogságos Szűz Mária egyházának adta a premontrei szerzetesek ellátására. A hely két folyó, tudniillik egyik részről kelet felé a Batyk folyó és a má­sik részről észak felé az Ágas között fekszik, és elnyúlik egészen Zelandus 4 püspök birtokáig, ahol is a határa van. Ebben az ügyben az említett asszony azt is nagyon kérte, hogy adjuk ki róla meg nem másítható oklevelünket, mi azonban nem adtuk olyan könnyen a beleegyezésünket, hanem azt tanácsoltuk neki, hozza ide a rokonait és a hatá­ros szomszédait, hogy részletesebben kifejtsék, miként történt meg a dolog igazából. Az asszony a nagyobb biztonság kedvéért a fent említett egyház pré­postjának Lőrinc testvérrel és annak szerzetestársával, Jánossal elküldte Dénes egykori nádor, most szolnoki ispán következő szövegű levelét: Dénes szolnoki ispán az egész veszprémi káptalannak szeretetteljes üdvöz­letüket! Parancsunkkal tudatjuk valamennyiőtökkel, hogy az egyik özvegy nővé­rem, Acus a lelke üdvéért a mi és rokonaink akaratával a Batyk nevű egyik birtokát egy ugyanazon a földön lévő malommal és egy harangozónak szánt, Pethur nevű szolgával együtt a türjei premontrei rendi szerzetestestvéreknek adta. Mivel ezt a tényt, midőn minap nektek ugyanazon asszony elmondta, nem hittétek el, ezért értesítünk benneteket levelünkkel, hogy ezt a tényt — ahogy megírtuk — igazából elhiggyétek és kételkedés nélkül szíveskedjetek pecséte­tek alatt a róla szóló okleveleteket kiadni. Hogy tehát ez az ajándékozás érvényét ne veszítse, kiadtuk ezen pecsé­tünk erejével megerősített levelünket. Kelt Róbert mester, olvasónk 5 keze által, a kegyelem ezerkettőszáz-ötven­egyedik esztendejében, mikor a tisztelendő úr, Krisztusban atyánk Zelandus a püspök, Henrik a prépost, Simeon az éneklő 6 , János az őr 7 . A veszprémi káptalan Dénes szolnoki ispán, volt nádor, az akkori szolnoki ispán oklevelére írásba foglalja a Dénes ispán rokonságába tartozó özvegyasszony rendelkezé­sét, amellyel a türjei premontreieknek adományozott egy három ekényi földet egy ma­lommal és egy harangozó szolgával együtt. A nemzetség nevét őrző településen, Türjén a nemzetség egyik híres tagja: Dénes alapított monostort Szűz Mária tiszteletére a premontreieknek. Dénes a muhi csatában (1241) megmentette IV. Béla király életét, pályája meredeken ívelt felfelé. Bán (1241), nádor (1245-1246, illetve 1248), somogyi és pozsonyi ispán, végül szolnoki ispánként (1251-1254) fejezi be életét. Nővére adományához a rokonok beleegyezését is meg kel­lett szerezni, beleegyezésükkel és jelenlétükben 1254-ben iktatta be a türjei monostort a vasvári káptalan az új birtokokba. — Az oklevelet hártyára írták, ellátták függőpecsét­tel, ami azonban elveszett. A Batthyány család levéltárával a Magyar Országos Levél­tárban őrzik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom