Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
VISSZA AZ ELŐDÖKHÖZ! (Érszegi Géza)
IV. Béla király IV. Ince pápának írt levelében a tatár veszélyről ír: felpanaszolja az európai uralkodók közönyét, részletezi, mit tett eddig a tatár veszély elhárítására, miért tartja fontosnak, hogy Magyarországon, a Duna vonalánál állítsák meg a tatárt. Ugyan 1242-ben kivonultak a tatárok Magyarországról, azonban a hírük időrőlidőre megjelent, sőt 1285 telén Telebuga és Nogáj kánok parancsnoksága alatt északkeletről Magyarországra törtek, egészen Pestig hatoltak, majd dél-kelet felé távoztak. Erdélyben Loránd vajda seregétől vereséget szenvedtek. — Az oklevelet hártyára írták, aranypecséttel (bulla) erősítették meg. Előlapján a király trónon ülő alakja látható a következő körirattal. BÉLA ISTEN KEGYELMÉBŐL MAGYARORSZÁG DALMÁCIA HORVÁTORSZÁG RÁMA SZERBIA GALÍCIA LODOMÉRIA KUNORSZÁG KIRÁLYA. A hátlapján pajzsban kettős kereszt van a következő körirattal: IV. BÉLA KIRÁLYNAK, II. ANDRÁS KIRÁLY FIÁNAK PECSÉTJE. A Vatikáni Titkos Levéltárban őrzik. Forrás: Árpád-kori és Anjou-kori levelek. XI-XIV. század. Sajtó alá rendezte Makkal László és Mezey László. Bp., 1960. pp. 156-159. 1 IV. Ince pápa (1243-1254). 2 IV. Béla király (1235-1270). 3 A tatárok 1241/1242-ben foglalták el és pusztították Magyarország jó részét. 4 Brodnik, a szláv eredetű „brod" (= gát, határ) szóból származó népnév. A 13. században Moldva déli részén a Szeret folyó alsó folyásánál lakó török nép. 5 Krisztus földi helytartója, Róma püspöke, a mindenkori pápa. 6 A bíborosok, eredetileg Róma környéki püspökök és római papok, illetve szerpapok, akik a mindenkori pápa tanácsát képezték. A 13. századtól Rómán kívüli püspökök is megkaphatták a bíbort. Az első magyar bíboros Báncsa nembeli István esztergomi érsek (1243-1252) volt mint prenestei bíboros püspök (1252-1270). 7 II. Frigyes császár (1212-1250). 8 IX. (Szent) Lajos francia király (1226-1270). 9 IV. Béla Anna nevű leányát Rasztiszláv csernigovi fejedelemhez (1243), Konstancia leányát pedig Leó galíciai trónörököshöz adta (1250). 10 IV. Béla Kinga nevű leányát V. (Szemérmes) Boleszló lengyel herceghez adta (1239). 11 IV. Béla fia: V. István Szejhán kun fejedelem Erzsébet leányát vette feleségül. 12 Ispotályosoknak, kereszteseknek, vagy johannitáknak nevezték a Szentföldön a jeruzsálemi Keresztelő Szent János ispotály szerzeteseit, akiknek eredetileg a zarándokok fegyveres védelme, lelki gondozása és testi ápolása volt a feladatuk. Amikor elhagyni kényszerültek a Szentföldet, központjukat Rhodosz szigetére helyezték át. Rendházaik voltak szerte Európában; nálunk a 12. század második felében telepednek meg; itthon például Székesfehérvárott, Győrött stb. létesült keresztes konvent. 13 A Bizánci Birodalom. 14 Haec est aqua contradictionis: utalás a Szentírásra; a zsidók pusztai vándorlása közben az Úr parancsára Mózes vizet fakasztott, amelyet Meriba (= viszály) vizének neveztek el, mivel itt „Izrael fiai pörlekedtek az Úrral", ugyanis megszegték az Úr parancsát: nem áldoztak vizet neki (Számok könyve 20,1-13., valamint 27,14. továbbá: Kivonulás könyve 17,1-7., Második törvénykönyv 32,51. stb.). „...Meriba vizénél megpróbáltalak." (Zsoltárok könyve 81,8) — mondja az Ur szemrehányást téve Izrael népének. Az „ellenállás vize" puszta jelentésénél fogva is utal a Duna védelmi jelentőségére, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy a király levelében nem véletlenül utal a Szentírásra: Izrael sem vette figyelembe az