Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)

VISSZA AZ ELŐDÖKHÖZ! (Érszegi Géza)

9 A kápolna eredetileg Szent Márton köpenyét őrző épület. A legenda szerint ugyanis a Pannóniában született római katona, Szent Márton Amiens (Franciaország) kapuja előtt megosztotta köpenyét (cappa) egy koldussal. A fél köpenykét (cappella) ereklyeként őrizték Aachenban (Németország) az erre a célra épült kápolnában (capella), ahol papi testület gondoskodott az ereklyéről és egyúttal az udvari írásbeliséget is intézték. A kápolnában szolgáló papi testület feje: kápolnaispán, kápolnamester stb. a későbbi kancellár előfutára. A 13. században a pannonhalmi Szent Márton monostorban már hordozható kápolnát (oltárt) értettek a köpenykén (cappella) és a monostor apátjának külön kápolnásai, kápolna-hordozói voltak. 10 A márka arany és ezüst mérésére szolgáló súlymérték, fizetési eszköz; egy márka súlya 206-245 gr. között mozgott. 11 Vének (Győr-Moson-Sopron m.). 12 Szigetfő, eltűnt település (Fejér m.). 13 Tényő (Győr-Moson-Sopron m.). 14 Sala, Deáki, Diakovce (Szlovákia). 15 A panaszok letisztázásánál valószínűleg véletlenül kimaradt a 9. pont; a tartalma azonban a döntés alapján rekonstruálható. 16 Alap, Bőnyrétalap (Győr-Moson-Sopron m.). 17 A fertó a márka negyedrésze. 8 Officiális, tiszttartó. 9 A monostor távolabbi birtokára, mintegy remeteségbe vonult szerzetesek egyúttal a birtok ügyeivel is foglalkoztak. 0 A privilégium kiváltságot jelent, valamint azt az oklevelet, amely kiváltságot tartalmaz. Az ilyen oklevél többnyire ünnepélyes formában lett kiállítva: hártyán függőpecséttel. Miklós nádor [1226-ban] rendezte a pannonhalmi Szent Márton monostor népeinek a kötelezettségeit és oklevélbe is foglalta (ld. 1226!). 11 November 11., ekkor emlékeznek meg a monostor védőszentjéről. 12 Húsvét előtt a hetedik héten (hamvazó) szerdán kezdődik a nagyböjt, az azt megelőző keddet nevezték húshagyónak, mivel az utolsó nem böjti nap; a húsvét napjától függően február 3. és március 9. közé eshet. 3 Pécs várad (Baranya m.), bencés monostora volt. 4 Szekszárd (Tolna m.), bencés monostora volt. 5 I. (Szent) István királyt (1000-1038) szokták érteni rajta. 6 Tarján, puszta Győr-Moson-Sopron megyében. 7 A márka arany és ezüst mérésére szolgáló súlymérték, fizetési eszköz; egy márka súlya 206-245 gr. között mozgott. 8 Bench a salai Szűz Mária egyház papja, akitől bizonyos szekrényeket elvettek. 9 Decanus az egyházi testület gazdasági felelőse. 0 Firminus tatai bencés apát (1231-1233). 1 Hysi (Hyke) esztergomi éneklő kanonok (1233-1250), cantor az egyházi liturgia énekes részére felügyelt. 2 Hogerius (Hogel) komáromi főesperes (1223-1233). 3 Indictio, az adókör azt jelöli, hogy a római adórendszerben használatos 15 éves perióduson belül, hányadik évnél tartottak. 4 A hónap napjainak sorszámokkal történő jelölése esetén szokás volt a hónapot kétfelé osztani: az 1-15-ig terjedő időszakot a hónap elejének, a fennmaradó napokat a hónap végének nevezték; a hónap végén azonban a hónap utolsó napjától visszafelé számolták a napokat.