Levéltárak-kincstárak – Források Magyarország levéltáraiból 1000-1686 (Budapest-Szeged, 1998)
ÚJ IDŐK – ÚJ INTÉZMÉNYEK (Érszegi Géza)
108 [1226] 37 Miklós nádor a királytól kapott megbízás alapján megvizsgálta a pannonhalmi Szent Márton apátság népeinek panaszát, s ennek alapján régi szolgálataikat megerősítette, az újakat pedig eltörölte. Úrias a legjelentősebb pannonhalmi apát (1207-1242) a 13. században. Viszonylag hosszú hivatali ideje alatt rendbeszedte a pannonhalmi monostort mind lelkiek, mind pedig anyagiak terén. A szerzetesi fegyelem megerősítése, az istentiszteletek fényének emelése, a monostor szolgáló népei kötelességeinek, jogainak rendezése és a veszprémi püspökkel a somogyi tizedek miatt folytatott kitartó — pereskedést sem nélkülöző — harca Magyarország legjelentősebb szerzetesi intézményévé tette Pannonhalmát. — Az oklevelet hártyára írták, hártyacsíkra függesztett ma már elveszett pecséttel erősítették meg. Megerősítésének más módját is választották: a két példányban kiállított oklevél azonos tartalmának szavatolására a példányokat egyetlen hártyára egymás alá másolták, s az ABC betűivel választották el, majd e betűk közepén kettévágva osztották ki a példányokat, amelyek hiteléről első pillantásra képet alkothatott bárki, aki a példányokat összeillesztette. Az így elkészült oklevél neve: chirographum. — A Bencés Főapátsági Levéltárban, Pannonhalmán őrzik. Forrás: Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához. I. Szerk. LedererEmma. Bp., 1964. pp. 276-278. KumorovitzL. Bernátfordítása. 1 Miklós nádor háromszor (1213-1214, 1219-1222, 1226.) viselte ezt a tisztséget, soproni ispán is többször volt, azonban nádorként és csak soproni ispánként 1226ban fordul elő. Ebben az évben többször foglalkozott a pannonhalmi Szent Márton monostor és szolgálónépei közötti viták rendezésével. Valószínű tehát, hogy ezen keltezetlen oklevele is 1226-ban lett kiadva. 2 II. András király (1205-1235). 3 Jobbágyok, eredetileg a saját társadalmi rétegüknek élén álló vezetők; a különböző társadalmi állású népek előkelői. 4 I. (Szent) István király (1000-1038). 5 Udvarnok, valamelyik királyi vagy egyházi udvarban (gazdaságban) szolgáló földműves (halász, vadász, lovász) és kézműves. 6 Akó, űrmérték, kb. 50 liter. 7 Eneu: már csak az ínség szavukban él, akkori jelentése: szolga, szegény; itt: robot. 8 Szent László király keltezetlen (valószínűleg 1093-ban kelt) oklevelében írta össze a pannonhalmi apátság vagyonát s az egyes birtokokon élő szolgáló népeket. 9 November 11.; ekkor emlékeznek meg a monostor védőszentjéről. 10 Húsvét előtt a hetedik héten (hamvazó) szerdán kezdődik a nagyböjt, az azt megelőző keddet nevezik húshagyónak, mivel az utolsó, nem böjti nap; a húsvét napjától függően február 3. és március 9. közé eshet. 11 Húsvét a tavaszi holdtöltét követő vasárnap; március 22 és április 25. közé eshetett. 12 November 11. 13 Vitatott, hogy a „vasvár" szón mit kell érteni; némelyek vasraktárnak értelmezik, mások a Vas megyében fekvő Vasvár helységnek tartják. 14 A privilégium kiváltságot jelent, valamint azt az oklevelet, amely kiváltságot tartalmaz. Az ilyen oklevél többnyire ünnepélyes formában lett kiállítva: hártyán függőpecséttel. 15 Decima, dézsma, tized: a termés egytizedét jelentő, ókori eredetű adó az egyház számára, amiből a püspök, illetve a plébános részesedett elsősorban; bizonyos monostorok azonban maguk is szedhettek tizedet, illetve tizedmentességet élvezhettek. Magyarországon I. (Szent) István rendelte el a tizedszedést.
