A Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltára - Magyarország Levéltárai (2014)

Históriai hagyatékunk tehát az 1876 előtti Külső-Szol- nok vármegyei iratok gondozása is, amelyből elődeink csak a leválasztható 1850 utáni szolnoki törvényszéki és az 1867—1876. évi megyei és járási közigazgatási iratokat adták át a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárnak.

A török kiűzése idején 1683-ban tartotta Heves vármegye saját területén az első közgyűlést. 1700-ig vál- takozóan Gyöngyös, Pásztó, Pata és Eger volt a megyeszékhely, a 18. század első felében pedig állandóan Gyöngyös. A levéltárért felelős főjegyző megbízásából helyettese őrizte és gondozta a levéltárat előbb a gyöngyösi ferencrendi, majd a Szent Bertalan templomban. Dévay András aljegyző volt az, aki 1722-ben letisztázta a közgyűlési és ítélkezési jegyzőkönyveket, s rendezte az iratokat. Az 1703—1710. évi jegyzőkönyvekhez mutatókönyvet, a levéltár iratanyagáról pedig lajstromot is készített.

Az 1749—1756 között Egerben megépített megyeházán a levéltár állandó helyiséget kapott. Az első közgyűlést 1756 áprilisában tartották az új megyeházán. Az archívumban folytatták a közgyűlési jegyzőkönyvek tisztázását. 1758-ban a számadási iratokat rendezték. 1763-tól az úriszékek jegyzőkönyveit a szolgabírák által hitelesítve rendszeresen beküldték a levéltárba. 1765-ben adták ki a rendelkezést, hogy a kölcsön- és adósságszerződések úgynevezett betáblázására vonatkozó szövegeket ne a közgyűlési jegyzőkönyvekbe, hanem külön erre a célra nyitott jegyzőkönyvekbe másolják be.