A Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára - Magyarország Levéltárai (2014)
2 1904-ben Antalóczy Nándor személyében képzett levéltáros került az intézmény élére. Az ő nevéhez fűződik a levéltár korabeli viszonyok között modernnek számító raktári rendszerének kiépítése és az intézmény újjászervezése. Természetesen ebben az időszakban a megyei levéltár csak a megyei adminisztráció szerveinek működése során keletkezett iratokat gyűjtötte. A városok, községek, a magánkézben lévő vállalatok maguk gondoskodtak irataik megőrzéséről. 1950-ben a többi megyei levéltárhoz hasonlóan a Békés Megyei Levéltár is állami közlevéltár lett. Az 1950 után Gyulai Állami Levéltár néven működő intézmény nem költözött át az új megyeszékhelyre, Békéscsabára, hanem a bírósággal és a kórházzal együtt a régi székhelyen maradt. A gyűjtőköre jelentősen bővült, ettől fogva nemcsak a vármegyei igazgatás szerveinek, hanem a megyebek városok, községek, jogszolgáltató szervek, vállalatok, termelőszövetkezetek és más intézmények maradandó értékű iratanyagát is gyűjtötte, visz- szamenőleges hatákyal. Az 1950—1960-as évek a korábbihoz képest nagy tömegű iratbegyűjtések és az iratok első rendezésének korszaka volt. 1968 újabb fordulatot hozott a megyei levéltárak történetében: január 1-jétől a területi állami levéltárak tanácsi fenntartású megyei levéltárak lettek. A Békés Megyei Levéltár életében ez a fordulat jelentős fejlődést indított el. Az intézmény- Szabó Ferenc 1965 és 1982 közötti igazgatása alatt — a szakszerűen végzett levéltári munka mekett a maga szakterületén a megye egyik fontos tudományszervező, kulturális intézményévé lépett elő. A hetvenes—nyolcvanas években kibontakozó sokszínű helytörténeti kutatás és könyvkiadás központja Békés megyében a levéltár lett. Az őrzött iratanyag egyre gyorsabb tempóban gyarapodott, elhelyezésükre 1975-ben Békésen egy új részleget hoztak létre, ez a raktári részleg 1977-ben fióklevéltárrá alakult. A korabeli iratgyarapodás mértékére utal, hogy 1960-ban 1830, 1981-ben 3191 iratfolyóméter iratot őrzött a levéltár. A nyolcvanas évektől — Erdmann Gyula 1982 és 2005 közötti igazgatósága idején — tovább bővült a levéltár raktári kapacitása,
