Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Varga Júlia: Politikai küzdelmek a századfordulón a budapesti Egyetemi Körben (1888-1899)
Varga Júlia: Politikai Küzdelmek a századfordulón a budapesti Egyetemi Körben (1888-1899) párt érdekét kiterjesztették az egész hitfelekezetre, azt állítva, „ha győz az ellenpárt a zsidóság elveszett.” Az ilyen mindig válaszlépést szül. Wolfner tanácsa az, hogy a következő választásoknál ne tömörüljenek a zsidók egy pártba, és ne így akarják kivívni ún. érdekeiket, hanem egyénként érvényesüljenek bármilyen pártban. A jelenlegi helyzet kedvező erre, mert ismerve a viszonyokat, kijelentheti, hogy ma egy párt sem vall antiszemita elveket.31 Az 1897/98-as tanév átmenetinek tekinthető abban az értelemben, hogy Ortmann Albertet, a konzervatív párt elnökét választják meg a kör elnökévé, de az uralmon levő párt cselekvésképtelen és tehetetlen. Ugyan soha ilyen látogatott, mozgalmas nem volt az Egyetemi Kör, amelynek ekkor 1200 tagja van, de a programokat nem a konzervatív párt szervezte. Az Egyetemi Kör évzáró közgyűlésén az ellenzéki párti Zsembery Gyula alelnök által elmondott beszédből többet tudunk meg a kör éves tevékenységéről, mint a lap cikkeiből. A bizottság működését az első félévben a pártküzdelmek dominálták, de míg a kormányrúdnál lévő pártot a védekezés teljesen igénybe vette, addig az ellenzék dolgozott. Sikeresen vezette a szakosztályok életét, megalakította a karok fölötti Általános Egyetemi Segélyegyletet és népszerű jótékonysági matinét szervezett, jeles művészek és a társadalom előkelőségei részvételével.32 Egyre jobban előtérbe kerül az egyetemi ifjúság szociális helyzete. Az ezzel kapcsolatos írások növekvő száma is mutatja, hogy felismerték, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozni kell, keresni kell rá a megoldást. Herczeg Mihály rektor írja cikkében, hogy a szocialisták újabban a szegény sorsú egyetemi ifjúságból toborozzák híveiket. Ezt nem lehet tétlenül nézni, segíteni kell a nép fiaiból kiemelkedett egyetemi hallgatóknak, hogy befejezhessék tanulmányaikat, ne zülljenek el, ne maradjanak féltudósok, szellemi proletárok, mert ezek a társadalom legveszedelmesebb elemei. A vagyonos osztálynak kell tudomásul vennie, hogy kötelessége a segítségnyújtás. Elsősorban munkalehetőséggel segítsenek, olyannal, ami nem vonja el nagyon a segített hallgatókat az egyetemi előadások látogatásától.33 A tanév közepén, a II. félévtől most már rektori utasításra, békebíróság közbenjárására békült ki és kötelezte magát együttműködésre a két párt. Ebben a félévben úgy működtek együtt, hogy a vezetés színleg a konzervatív párt kezében volt, de ténylegesen az agilisabb liberális zsidó párt kezében, amely Reform-párt néven lépett fel és sikeresen szervezte meg az Egyetemi Kör életét. A következő év, az 1898/99-es tanév egyetemi választásait pedig a Reform-párt ellenpárt nélkül (amely teljesen szétesett) nyerte meg, üdvözölte őt a kolozsvári egyetemi kör és az ország több akadémiájának ifjúsági egyesülete, akik nagy reményeket fűztek a Reform-párt vezetéséhez. A Reform-párt el31 Egyetemi Lapok. XI. évf. (1897.) 8. (14.) sz. 8. 32 Egyetemi Lapok. XII. évf. (1898. június 18.) 20. sz. 2-5. 33 Egyetemi Lapok. XII. évf. (1897. november 1.) 4. sz. 7-8. 485
