Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Molnár László: A Testnevelési Főiskola 1956-ban
Molnár László: A Testnevelési Főiskola 1956-ban fejtettek, így ismét láthatóvá vált a Kossuth-címer. Ezt a zászlót vitte a csapat előtt Mihályfi János súlylökő. Később, a Parlamentnél a tömeg vállra emelve adta előre az adétát zászlajával együtt, hogy végül felállhasson a lépcső tetejére. A TF-es csoport már nem tudott bejutni a Bem térre az összegyűlt hatalmas tömeg miatt. Oda csak néhány tanáruk jutott el, akik egy teherautó platójáról követték az eseményeket. A gyűlés végeztével a csoport a tömeggel együtt a Kossuth térre vonult. Itt a főiskola csoportja egy idő után feloszlott. Egy részük visszatért a főiskolára, illetve a diákszállóba, egy részük maradt, míg egy harmadik csoport a Sztálin-szoborhoz ment. A főiskolán este hétkor megtartották a III. évesek évfolyamgyűlését. Ide a tanári kart is meghívták remélve, hogy csadakoznak majd az igazgató leváltására irányuló törekvésükhöz. Ebbéli reményükben csalatkozniuk kellett, mert bár a tanárok nagy része megjelent, de nem mertek szembeszállni az igazgatóval, inkább közvetíteni próbáltak közte és a hallgatók között. A diákok egyértelművé tették, hogy a sztálinizmus tipikus képviselőjét látják benne, és helyette inkább a régi igazgatót, Hepp Ferencet, akkor a Testnevelési Tudományos Tanács titkárát fogadnák szívesen az intézmény élén. Lehetséges igazgatóként Bácsalmási Péter igazgatóhelyettes neve is felmerült.4 Szer Kálmán, végzős hallgató adott hangot annak a követelésnek, hogy a kommunistákat távolítsák el a tanári karból és az alkalmazottak közül. Konkrétan Józsa Imré- né, a Tanulmányi Osztály főelőadójának, Bogdán János személyzeti osztályvezetőnek, Tarnawa Ferdinánd párttitkárnak és Büchler Róbert főiskolai adjunktusnak a neve hangzott el. Mivel erre ekkor nem került sor, a hallgató a 30-i gyűlésen megismételte a követelést, amiért nem sokkal később kizárással sújtották. Az éjszakába nyúló vita során nem jött létre megegyezés a felek között az igazgatót illetően. Akkor már a rádiónál kitört lövöldözésnek is híre jött, ami tovább borzolta a kedélyeket. A hír hatására a gyűlés 10 óra után félbe is szakadt. Az elkövetkező két napon a legtöbb hallgató jelen volt a városszerte zajló eseményeknél, hol szemlélődőként, hol tevékeny résztvevőként. A látottakról a főiskola területén álló kollégiumban számoltak be egymásnak. Az izgatott eszmecserékben számos tanár is részt vett, a fiatalabbak közül néhá- nyan csaknem éjjel-nappal a diákokkal voltak, szinte beköltöztek a kollégiumba. A hangulat ekkor már kifejezetten forradalminak számított. A többség hasonlóan ítélte meg az ÁVH-t és a szovjet beavatkozást, ezeknek tulajdonítva a helyzet elmérgesedését. Általános véleményként fogalmazódott meg, hogy a harcok elkerülhetőek lettek volna, ha a kormány és a pártvezetés felelősen viselkedik 23-án, és a Gerő-beszéd nem provokálta volna a felkelőket. Még 23- án a folyosóról ismeretlenek eltávolították az állami címert és a párt jelvényét. 4 Szer Kálmán kihallgatási jegyzőkönyve 1957. július 4. Testnevelési Egyetem Levéltára (a továbbiakban: TEL) 1/g Rektori Hivatal, vegyes iratok 29. doboz. 319
