Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Kelényi Borbála: Magyarországi diákok mindennapjai a középkori Krakkói Egyetemen
Kelényi Borbála: Magyarországi diákok mindennapjai a középkori Krakkói Egyetemen Az egyetemi élet erőszakos cselekedeteit minden bizonnyal az alkohol is befolyásolta.73 Akár a bor szította, akár más viszály, a verekedés igen gyakori volt az egyetemi mindennapokban. Krakkóban a kezdetektől különösen gyakoriak voltak az egyes nemzetek közti ellentétek. Tornász ze Strzempina (Strzempinski) rektor az 1430-as években írt intelmeiben Pál korintusziakhoz írott szavaira utalva figyelmeztette a lengyel intézmény hallgatóit arra, hogy Krisztusban mindannyian egy test, egy test tagjai vagyunk.74 A korabeli diákénekek magyar diákok durva erkölcsét meg is énekelték: „Hos attingit Hungarorum natio crassorum morum, rudis atque barbara.”75 A másik bottal elverése, hajának meglépése mindennapos cselekedetnek számított, akár saját honfitársról, akár egy másik nemzet fiáról volt szó. 1483- ban Budai Lidvai Zsigmond hajnalban rárohant Kamonci Györgyre és egy bottal olyan alaposan elverte a karján, a lapockáján és más testrészein, hogy a szerencsétlen tele lett kék-zöld foltokkal. Zsigmond elismerte a verést, és azzal indokolta tettét, hogy György előtte szóban szidalmazta.76 1488-ban Debreceni Dénes és magyarországi — sztropkói vagy szepesolaszi — Kelemen úgy megbotozták Tolnai Kelement, hogy az ütések helye feldagadt, és a szerencsétlennek keze, karja, oldala, lába tiszta seb lett.77 1494-ben Básznai Krisztián két lengyel társával tiltott éjjeli futamokat és mérkőzéseket rendezett, amelyeken nagy vérontás történt.78 A magyarországiak és a németek közötti viszályokat már a Bursa tárgyalásakor bemutattuk. Hazánkfiai nem ritkán kerültek összetűzésbe a lengyelekkel is. 1469-ben Lippai Barnabást verte meg egy lengyel diák, alaposan megszag73 Kashdall, H.: The Universities in Europe i. m. III. 435. 74 „...si neminem aut propter nacionis seu lingue diversitatem despexeritis, si non fuerit inter vos zelus et contendo, distincio et discredo, quis Cephe et quis Pauli, aut quis Bamabe, quis indigena, quis forensis et advena, quis Polonus, quis Almanus quisve sit Ungarns aut Francigena, quoniam unum corpus multi sumus in Christo et unius corporis membra.” Vo. lKor. 12:12; Kowalcyyk, M.: Krakowskie mowy i. m. 46., 62. (49. lábjegyzet); Urusycyak, W.: Powstanie Uniwersytetu i. m. 20—21. (16. lábjegyzet). Egyébként a lengyelek és a németek közötti összetűzések sem voltak ritkák. Ptasnik, ].: Obrazki i. m. 34—35. 75 Morawski szerint a vers prágai eredetű. Kayimiev\ Moramki: Histoire de l’Université de Cracovie. Moyen age et renaissance. I—III. Paris-Cracovie 1900—1905. III. 243.; Dqbromki, Kraków a Wegry i. m. 65.; Kovács E.: A krakkói egyetem i. m. 42.; Tónk S\: Erdélyiek egyetemjárása i. m. 112. 76 Acta rectoralia i. m. I. Nr. 933.; Haraszti Syabó P. — Kelényi В. — S%ögi L.: Magyarországi diákok i. m. 2273., 4604. sz. 77 Acta rectoralia i. m. I. Nr. 1181.; Haraszti Syabó P. — Kelényi B. — S%ögi L.: Magyarországi diákok i. m. 2137., 2496-2498. sz.; Sroka, S.: Kazdodenny zivot uhorskych studentovi. m. 170. 78 Acta rectoralia i. m. I. Nr. 1721.; Haraszti Syabó P. — Kelényi B. — S%ögi E.: Magyarországi diákok i. m. 2946. sz. 94
