Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Kelényi Borbála: Magyarországi diákok mindennapjai a középkori Krakkói Egyetemen
Kelényi Borbála: Magyarországi diákok mindennapjai a középkori Krakkói Egyetemen teremtésére és a szórakozásra is.7 Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a tanulmányban bemutatott esetek talán túlságosan negatív képet festenek a korabeli diákságról, hiszen a bíróság elé kerülő ügyek jellemzően konfliktusokról szólnak. Az egyetemi polgárrá válás első feltétele a beiratkozás, majd díjának kifizetése és az eskü letétele volt.8 Adagosán legkorábban 15 éves kor körül lehetett beiratkozni.9 Az egyetemisták mindennapjait rögtön a beiratkozás után egy fontos esemény határozta meg: a gólyának, sárga- vagy zöldcsőrnek (beanus) nevezett, újonnan érkezett diákokat ugyanis már a középkorban is beavatási szertartásnak vetették alá, amelynek során a „bárdoladan vadállatból” az egyetemhez méltó diák lett. Ez a szertartás volt a beania, azaz az újoncok beavatása, akiket „meg nem szelídített állatoknak” véltek, szamarakhoz vagy más állatokhoz hasonlították, és teljes jogú egyetemi diákká csak a depositio beanae nevű, megalázó szidalmakat tartalmazó szertartás után váltak, amelynek folyamán Közép-Európában „levágták a diákok szarvát”.10 A szokás - amelyet az újraalapításkor a volt prágai diákok és profesz- szorok hoztak magukkal11 — minden bizonnyal Krakkóban is a kezdetektől létezett, bár igen kevés adat maradt fenn róla. Először 1489-ben említik,12 a Jeruzsálem Bursa 1498. évi szabályzatának 4. pontja az áráról intézkedett,13 míg 7 A tanulmányokhoz szorosan kapcsolódó, a diákok könyvtárára irányuló kutatás eredményeit a szerző egy másik tanulmányában tervezi összefoglalni. Kelényi Borbála: Krakkói diákok könyvtára a középkorban (megjelenés alatt). 8 Habár felvételi vizsga nem volt, de a beiratkozási díj ki nem fizetését bűncselekményként kezelték. Tónk S.: Erdélyiek egyetemjárása i. m. 91.; S^ymborski, W.: О obyczajach i. m. 23. 9 A magyarországiak valószínűleg valamivel idősebbek voltak, amikor megkezdték egyetemi pályafutásukat. Tónk S.: Erdélyiek egyetemjárása i. m. 98.; Krys^tof Boroda: Studenci Uniwersytetu Krakowskiego w póznym sredniowieczu. Krakow 2010. 43. 10 A név a francia bec-jaune, azaz zöldcsőr kifejezésből ered. A szokás célja nemcsak a megalázás volt, hanem hogy az újonc diákok régi, rossz szokásaiktól megváljanak és türelmesek legyenek. Ptasnik, ].: Obrazki i. m. 20—26.; Schachner, N.: The Medieval Universities i. m. 315—317.; Helene Wierusspmki: The medieval university. Masters, students, learning. (Anvil books 90.) New York 1966. 104.; Tónk S.: Erdélyiek egyetemjárása i. m. 92.; Jelic% A.: Das alte Krakau i. m. 208.; Feliks Kityk: Nauk przemoznych perla. (Dzieje Narodu i Panstwa Polskiego I. 15.) Krakow 1986. 78—79.; Rainer Cristoph Schwinges: Student education, student life. In: Universities in the Middle Ages. (History of the university in Europe 1.) Ed. Hilde de Ridder-Symoens. Cambridge 1992. 229—230.; Rasbdall, H.: The Universities in Europe i. m. III. 376—385.; Ssymborskd, W.: О obyczajach i. m. 24. 11 Ptasnik, ].: Obrazki i. m. 22—25.; Ssymborski, W.: О obyczajach i. m. 24. 12 Acta rectoralia i. m. I. Nr. 1228.; Ptasnik, ].: Obrazki i. m. 26. 13 Antoni Karbonnak: Ustawy bursy krakowskiej „Jeruzalem” (1453-1841). Archiwum do Dziejów Literatury i Oswiaty w Polsce 6. (1890) 121.; Ptasnik, J.: Obrazki i. m. 2683
