Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Heilauf Zsuzsanna: A kassai jezsuita egyetem és hallgatósága
A legfontosabb különbség, hogy a jelentésbe nem került be egyetlen jezsuita hallgató sem, az ő ellátásuk ugyanis nem szorult magyarázatra, így az adatok elemzésével a kassai egyetem nem rendtag hallgatóiról alkothatunk képet. Az egyetemi katalógusban 11 olyan diák neve is szerepel, akik a jelentésbe nem kerültek be. Ügy gondolom, hogy ők a jelentés készítésekor még vagy már nem voltak a kassai egyetem hallgatói, azaz a tanév közben érkeztek, vagy távoztak. A 26 teológuson túl az anyakönyvben még 3 nevet találtam. A bölcsészeti képzés évfolyamain a 22 metaphysicus közül minden nem jezsuita hallgató szerepel mindkét névsorban, a 27 physicus mellett még egy név, a 70 nem jezsuita logicus hallgató mellett még további 7 név szerepel az anyakönyvben, tehát az elsőéves bölcsészhallgatók nemcsak jóval többen voltak, mint a felsőbb éves bölcsészeti tanulmányokat folytatók, de itt a fluktuáció is jóval nagyobb volt.28 A nem jezsuita (extern) teológushallgatók négy évfolyamos teológiai képzésben vettek részt. A diákösszeírás alapján a 26 fő többsége szeminarista, pap, mellettük két úgynevezett „leveses diákot” találunk, ezeket egyháziak, főleg szerzetesek tartották el (élelemadományból részesülő, jótéteményből eltartott)29, még két diákot valamilyen szerződés, megegyezés alapján láttak el. Ezek egyike Székelyföldről, Háromszékből érkezett. Az erdélyi hallgató kivételével elsősorban a környékbeli megyékből, az egri püspökség területéről (összesen 15 fő) származtak a diákok. Legtöbben Zemplén megye településeiről (5 fő), illetve Heves (3 fő), Abaúj (Kassa és Jászó), Sáros, Szepes (2—2 fő), Ung (1 fő) megyéből, 6 fő más felvidéki vármegyékből (Árva, Gömör, Liptó, Nyitra, Zólyom), 1 fő pedig Esztergomból jött ide tanulni. Tehát az egyetem teológiai képzésén a jezsuiták mellett elsősorban — az alapító szándéka szerint — az egri egyházmegye területéről származó papok tanultak. Azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy a máshonnan érkezőknek volt-e kapcsolata az egyházmegyével, illetve később ki milyen pályát futott be, de ehhez további kutatás szükséges. A 119 bölcsészhallgató származási helyének vizsgálata is azt mutatja, hogy elsősorban az egri egyházmegye területéről kerültek az egyetemre. Összesen 74 fő (Sáros 20, Szepes 17, Abaúj 13, Heves 9, Borsod 9, Ung 3, Bereg 2, Jász kerület 1; ezen belül 5 fő Egerből, 3 fő Kassáról), azaz a hallgatók több mint 60%-a, ha csak a sikerrel azonosított településeket vesszük figyelembe, akkor több mint 65%-a. A többiek a Felvidékről és a Partiumból, néhányan távolabbról, Pest és Sopron megyéből, 6 diák pedig galíciai, sziléziai, lengyel településről származott. Az utóbbiak miatt tartom fontosnak a krakkói hallgatói nyilvántartások áttekintését. A kassai diákok névsorának és adatainak kiegészítése mellett így jobban meghatározhatjuk a kassai egyetem tágabb régiHeilauf Zsuzsanna: A kassai jezsuita egyetem és hallgatósága 28 A korabeli jezsuita bölcsészeti képzés három éves volt. Az első év a logika, második a fizika, harmadik év a metafizika elnevezést viselte. 29 Fallenbüchl Z.: Az 1738/39. évi országos diákösszeírás i. m. 28. 75
