Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Történelem segédtudományai - Zsoldos Attila: A gyűlések rendje
Zsoldos Attila: A gyűlések rendje ként — nyílt lehetőség, a király ellenben nem szükségképpen jelent meg a gyűléseken — láthattuk: az egri püspök helynöke magától értetődőnek tekintette azt a lehetőséget, hogy a királyi pecsét nem lesz kéznél a gyűlésen, melyre elhalasztotta az oklevelében tárgyalt ügyet46 —, így a főpapok azon reménye, hogy a gyűlések bármi módon szerephez juthatnak a politikai döntéshozatalban, nyilvánvalóan szóba sem jöhetett, arra továbbra is a királyi tanács szolgált, melyet vitathatadanul I. Károly akarata uralt. Az 1330-as évek országos gyűléseivel kapcsolatos adatok is inkább valamiféle, az országlakosok panaszainak felvételére hivatott alkalomnak mutatják az intézményt, ami összhangban van ugyan az 1222. évi Aranybulla (és 1231. évi megújítása) által a fehérvári törvénynapokról szóló rendelkezéseknek,47 ám igen távol állt attól, hogy e gyűléseken „a főpapok [...] az országot és királyait tanácsukkal vezéreljék”,48 miként azt az 1338. évi panaszlevél megfogalmazói kívánatosnak tartották volna. Szembetűnő ellenben az az összehangoltság, mely a nádori gyűlések49 és a felújított országos gyűlések időpontjai között megfigyelhető. Az a gyakorlat ugyanis, hogy a nádor kétévente jár körbe az országban gyűléseket tartva a megyék hol nagyobb, hol kisebb csoportjában, éppen az újra megtartott országos gyűlésekkel párhuzamosan, az 1330-as években szilárdult meg.50 Míg Druget Fülöp nádor meglehetősen rendszertelen módon tartotta gyűléseit,51 utóda, Druget János idején már mutatkoznak jelei annak, hogy a nádor kétévente kerít sort a gyűlésekre.52 Az I. Károly 1332-re tervezett, majd a király 46 1337. júl. 31.: MNL OL DL 60 225. 47 De Bulla Aurea. Eds. Lajos Besenyei, Géza Érszegi, Maurizio Pedrazza Gorleo. Verona 1999. 23—24. 48 (1338. szept. 20. e.): Kegyúri Okit. 3., magyarul lásd Fraknói V.: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései i. m. 163. 49 Az intézményre összefoglalóan lásd Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyes-házi királyok alatt. Bp. 1899. 67-75. és Istványi Gé%a: A generalis congregatio I—II. Levéltári Közlemények 17. (1939) 50-83., 18-19. (1940- 1941) 179—207. Az 1342-ig terjedő időszak modern feldolgozását lásd S%őcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000—1342. (Subsidia ad historiam medii aevi Hungáriáé inquirendam 5.) Bp. 2014. 163—180., I. Lajos korára vonatkozóan pedig lásd Gábor Gyula: A megyei intézmény alakulása és működése Nagy Lajos alatt. (Oklevelek alapján). Függelékül: kiadatlan oklevelek. Bp. 1908. 124-151. 50 S%őcs T.: A nádori intézmény i. m. 179. 51 Vö. Zsoldos A.: A Druget-tartomány i. m. 223-225. 52 1329. máj. 8.: Somogy megye (1329. máj. 11.: MNL OL DF 230 321.), máj. 14.: Baranya (1329. máj. 14.: CD VIII/3. 398-399.), aug. 14.: Abaúj, Borsod, Gömör (1329. okt. 10.: MNL OL DF 209 977.), aug. 28.: Zemplén, Ung (1330. jan. 12.: АО II. 457—458.), szept. 18-21.: minden bizonnyal Szabolcs (АО II. 434.), 1329. okt. 6.: Arad (1329. okt. 6.: АО II. 437., vö. 1331. máj. 1.: CD VIII/5. 200-202.), az év folyamán, ismeretien időpontban (vélhetően máj. 22. és aug. 14. között): Nógrád (1330. jan. 28.: MNL OL DF 248 570.); 1330-ból egy Pest megyében, febr. 26-27-én tartott 623
