Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Történelem segédtudományai - Ujvári Gábor: Hóman Bálint 1918-1919-ben
Ujváry Gábor Hóman Bálint 1918-1919-ben A kiváló történész, Hóman Bálint 23 esztendős korától, 1908-tól szépen fölívelő pályáját az 1918—1919-es forradalmak alig módosították, ám annál inkább befolyásolták addigi értékrendszerét. Ez a korabeli Magyarországon nemcsak az 1903-tól a budapesti Egyetemi Könyvtárban dolgozó, 1917-től ugyanezen az univerzitáson már magántanári címmel is rendelkező Hóman,1 2 hanem általában az értelmiségiek esetében is hasonlóan történt. Többségük a Károlyi Mihály nevével fémjelzett változásokat kezdetben ugyan támogatta, ám a mindinkább balra tolódó rezsim intézkedéseivel 1919 elejétől már nem értett egyet. A tanácsköztársaság diktatúrájával pedig a társadalom nagy része is szemben állt, ugyanakkor a Magyarország területének jó részét megszálló cseh és román csapatok kiszorítását célzó törekvéseit örömmel fogadta. A tanácskormány népszerűüenségét növelte, hogy vezetői döntő többségükben a nemzetek fölöttiséget, a proletár nemzetköziséget hirdették, és - még ha az internacionalizmus jegyében sokan meg is tagadták hitüket - zsidó származásúak voltak. Ez a világháborús vereséggel és az ország fölbomlásával párosulva tovább erősítette a nemzeti érzelmeket, és 1919 őszétől jó másfél esztendőt át virulenssé tette az antiszemitizmust, amely korábban nem, illetve csak rövid ideig volt jellemző Magyarországon. Sokan azt gondolták: miután a zsidóság a 19. század végén és a 20. elején a gazdasági és a kulturális életben arányszámánál lényegesen nagyobb szerephez jutott, immár a politikai hatalmat is meg akarja kaparintani. Azt kevesen észlelték, hogy mindez nem valamiféle világösszeesküvésből, hanem a magyar társadalom egészségtelen fejlődéséből adódott. 1 S%ögi Ims^Ió: Hóman Bálint az Egyetemi Könyvtárban. In: Történeti átértékelés. Hóman Bálint a történész és politikus. Szerk. Ujváry Gábor. Bp. 2011. 77—81.; Hóman munkásságáról számos tanulmányt írtam az utóbbi másfél évtizedben, jelen írás egy készülő Hóman-életrajz rövidített és kissé átalakított részlete. 2 A zsidóságnak a Magyarországi Tanácsköztársaság alatti szerepéről és az 1920 körüli virulens antiszemitizmusról: Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon Bp. 2001. 102-123.; Komorócsy Ge\a: A zsidók története Magyarországon. II. 1849-től a jelenkorig. Pozsony 2012. 354—395.; A katolizált Angyal Dávid 1943 nyarán, amikor már — 589
