Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Történelem segédtudományai - Monok István: A könyvtár múzeuma, vagy a múzeum könyvtára? Egy közép-európai történet magyar példákkal
Monok István: A könyvtár múzeuma, vagy a múzeum könyvtára? Egy közép-európai történet magyar példákkal tudós hagyatékának a katalógusát is citálhatnám, de nem gyakran fordul elő a catalogus mellett a museum kifejezés a címlapokon). Ugyancsak museum címmel jelent azután meg több királyi gyűjtemény katalógusa is, és ezek a gyűjtemények váltak sok helyütt a leendő országos/nemzeti könyvtárak/ múzeumok alapjaivá.24 A nyilvánosság felé való elmozdulás már jól érezhető a 17. század második felében, és nem csak a világi uralkodók, hanem a főpapság körében is. Az idézett dán példa címében az is jól látható, hogy a tárgyak „in Basilica Bibliothecae” voltak elhelyezve, mai értelemben tehát itt „a könyvtár múzeumáról" van szó. A Közép-Európa mai területén aló. század elején volt királyságok (Svéd Királyság, Litván Nagyfejedelemség, Lengyel Királyság, Cseh Királyság, Magyar Királyság, ide értve az ennek részeként regnum associatunkJivA élő Horvát Királyságot is) megteremtették a nyugat-európaival konform intézményi hálózatot. Nem állítom azt, hogy az egyházi, iskolai intézmények sűrűsége, vagy éppen a levéltárak (hiteleshelyek), könyvtárak száma megközelítette a tőlük nyugatra eső területekét, azonban az említett királyságok hatalmi tényezők voltak, és integrálódtak a nyugati keresztény Európába. A 16. századtól azonban — hasonlóan a 13. századi tatár inváziók korához — ezek az államok elveszítették önállóságokat, a Német-római Birodalom királyságainak hadműveleti, védelmi zónája lettek a kelet felől érkező orosz, tatár, kozák, oszmán török hatalmi törekvésekkel szemben. A gyakran idézett mondás, inter armas silent Musae nem teljesen igazolható a terület könyvtártörténetét tekintve, de az bizonyos, hogy az anyagi terhek elsődlegesen az itt lakókra nehezedtek a keleti hatalmak visszatartásában. A Magyar Királyság arisztokrata családjai körében — különösen a 17. század második felétől, és különösen azok esetében, akik összeházasodtak a Birodalom nyugatibb királyságaiban élő családok tagjaival - a családi, udvari könyvtár mellett a kincstár bővítése idővel már nem csak vagyonfelhalmozást szolgált, hanem, ennek alárendelten ugyan, de esztétikai szempontok is megjelentek a gyűjtésben. Az ősök galériáját egyre inkább kvalitásos művészekkel festetik meg, megrendeléseket adnak bécsi, velencei, vagy éppen prágai művészeknek. így a könyvtár mellett „kincses kamra” (Schatzkammer), nagyon elJohann Jacob. Spener ... auf der Academie zu Halle mit unermüdetem Fleiß colligiret consignatum opera Johannis Martini Michaelis ... Leipzig 1693. 24 Vö. Museum Regium, seu Catalogus rerum tam naturalium, quam artificialium, qvae in Basilica Bibliothecae Augustissimi Damae Norvegiaeque Monarchae, Friderici Qvarti, Havniae asservantur, Gloriosissimae Memoriae Rege, Christiano Qvinto, regnante, ab Oligero Jacobaeo ... qvondam descriptus, nunc vero magna ex parte auctior uberioribusque commentariis, praesertim autem qvoad Antiqvitates historiamque numismatum Danicorum, illustratus, accurrante Johanne Lauerentzen, assessore Consistorii Havniensis Regio. Hauniae 1710. 572
