Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Történelem segédtudományai - Monok István: A könyvtár múzeuma, vagy a múzeum könyvtára? Egy közép-európai történet magyar példákkal
Monok István: A könyvtár múzeuma, vág}' a múzeum könyvtára? Egy közép-európai történet magyar példákkal veinek a gyűjtése intézményesül — a 19. század második felétől jöttek létre Közép-Európában.11 A múgeum kifejezés története sokkal összetettebb.12 Európában mindenütt tudták az antik értelmét — a Múzsák lakhelye —, de ismerték az alexandriai Museiont, mint intézményt is.13 Ez utóbbi egyrészt gyűjtemény, másrészt az erre épülő iskolák és kutatóintézet együttese volt. Megjegyezhető, hogy a kutatóintézetek történetileg elkerültek a közgyűjteményekből (Societas eruditorum, Academia), de ha már napjainkban sok szó esik az intézmények összevonásáról, az egyik, történetileg megalapozott, és tartalmilag, szakmailag alátámasztható megoldás a kutatóknak a közgyűjteményekbe kerülése lehetne. Az anyag teljességét mindig a könyvtáros, a levéltáros, vagy a muzeológus ismeri, az úgynevezett „kutató” a katalógusokból válogat.14 A nyilvántartások szakszerűségét tartalmilag javítaná egy ilyen „összevonás”, amely ráadásul a társadalmi dissze- mináció folyamatát is jól szolgálná. Ennyit arról, hogy mit kell összevonni, mivel. A musaeum szó tudományos, „az elmélyült kutatások helye” jelentését a reneszánsz idején elevenítették fel (gondoljunk Paolo Giovio Borgovicoban található házára, Federigo da Montefeltro urbinói studiolófitz, vagy éppen arra, hogy Alessandro Maggi a 16. században már múzeumnak nevezte Pietro Bembo könyvtárát (és nem azért, mert a mai értelemben múzeum lett volna)). Az írott emlékek és a korból fennmaradt tárgyak együttes kutatása jelentheti a teljes elmélyülést, hisz az igazi eruditus nem csak a könyveket ismeri. Erre utal a Romanum Museum címmel 1690-ben megjelent katalógus címe is: Romanum Museum sive Thesaurus eruditae antiquitatis, in quo gemmae, idola, insignia sacerdotalia, instrumenta sacrificiis inservientia, lucernae, vasae, bullae, armillae, fibulae, claves, annuli, tesserae, styli, strigiles, gutti, phialae lacitymatoriae, vota, signa militaria, etc., Centum et septuaginta tabulis aeneis inasa referuntur, ac dilucidanturA Az idézett kötet, ahogy említettem, 1690-ben jelent meg, de a 16. század eleji humanisták és e között az időszak között, a könyves műfaj, a musaeum, vitte közelebb a kife11 Múzsák kertje. A magyar múzeumok születése. Szerk. Holló Szilvia Andrea. Bp. 2002. 12 Paula Pináién: The museum: its classical etymology and renaissance genealogy. Journal of the History of Collections 2. (1989) 59-78.; Vö. Paula Finálén: Early modern things. Objects and their histories, 1500-1800. London 2013. 3—28. 13 Oliver Impej — Arthur Macgregor: The Origins of Museums. The Cabinet of Curiosities in Sixteenth- and Seventeenth-Century Europe. London 2001. 14 Kris^tof Pomian: Sammlungen — eine historische Typologie. In: Macrocosmos in Microcosmo. Die Welt in der Stube. Zur Geschichte des Sammels 1450 bis 1800. Hrsg, von Andreas Grote. Opladen 1994. 107-126. 15 Cura, studio, et sumptibus Michaelis Angeli Causei de La Chausse Parisiensis (Michel-Ange de La Chausse) [Illustrator: Carlo Maratti, Nicolö Billy sen.], Romae 1690. 570
