Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Haraszti Szabó Péter: Primus inter pares? A prágai egyetem helye a magyar diákok régióin belüli peregrinációjában
Haraszti Szabó Péter: Primus inter pares? A prágai egyetem helye a magyar diákok régión belüli peregrinációjában bár mind a két egyetem látogatottsága megnőtt a vizsgák fényében, Bécs átvette a vezetést, ám a századforduló idején, 1399—1401 között ismét Prágában nőtt meg a graduálások száma. Ennek a hátterében valószínűleg egy Bécset kritikusabban érintő esemény vagy folyamat húzódhatott meg, mely egyelőre még nem világos. A 15. század első évtizedében Bécsben folyamatosan változó, hol nagy kiugrásokat, hogy nagy csökkenéseket mutató létszámváltozást figyelhetünk meg. Ez kezdetben talán azzal függhetett össze, hogy ebben az időben Zsig- mond és az osztrák hercegek viszonya több okból kifolyólag is romlani kezdett. Ugyanis Vilmos és IV. Albert hercegek lehetővé tették, hogy a birodalmi rendek egy része által (és többek között Zsigmond hallgatólagos beleegyezésével) a császári címtől megfosztott IV. Vencel sikerrel térjen vissza ausztriai fogságából Csehországba, ezzel rendezve az otthoni viszonyokat. Zsigmond a cseh trón megszerzéséről szőtt terveit ezzel egy időre kénytelen volt elhalasztani. Másrészt Vilmos herceg szokatlan politikai lépéssel feleségül vette a néhai II. Károly magyar király lányát, Johannát 1403-ban, amely végleg elmérgesítette a magyar-osztrák viszonyt.12 Viszont ez még mindig csak a 15. század első évtizedének a bécsi graduálásokban megfigyelhető hektikusságát és az arányok látványos kilengését magyarázná meg. Az 1401. évi visszaesés mögötti okok megtalálása tehát további vizsgálatokat igényel.13 Érdemes megfigyelni azt is, ahogy a krakkói egyetem számarányai reflektálnak Bécs vagy Prága kilengéseire. Az 1403. évben mutatható ki az első apró kiugrás a krakkói promóciók számában, éppen akkor, amikor Prágában nem javasoltak vizsgára egy magyart sem, és Bécsben is épp egy lefelé ívelő periódust figyelhetünk meg. Vagyis az említett bécsi történések a századforduló körül Krakkóban emelkedést hoztak. Legközelebb 1405 után figyelhető meg hasonló, sőt még jelentősebb emelkedés, amikor a krakkói promóciók már szinte elérték a prágait, midőn Bécsben éppen csökkenőben volt a létszám. Ez azonban csak rövid ideig tartó konjunktúra volt, ugyanis 1407 után jelentősen csökkent a krakkói magyar vizsgázók száma, s Kelényi Borbála kutatásai szerint a következő nagy kiugrás az 1420-as évek közepére tehető, de tartósan magas létszámot csak az 1440-es évektől lehet megfigyelni.14 Az évtized közepétől azonban Prága vezető szerepe ismét jelentősnek mondható egészen 1411-ig, míg a bécsi egyetem ebben az időben visszaszo12 Máfyus^Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp. 1984. 52. 13 Noha az ezt megelőző években, így 1399-ben és 1400-ban is ki lehet mutatni a pestis megjelenését a városban, amely talán okozója lehetett a visszaesésnek. Ulrike Denk: Die Medizinische Fakultät der Universität Wien im Mittelalter. Von der Gründung der Universität 1365 bis zum Tod Kaiser Maximilians I. 1519. Wien 2014. 165. 14 Kelényi В.: Magyarországi diákok i. m. 63-64. 57
