Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Történelem segédtudományai - Bernád Rita: A lovagkirály egyházi pecséteken - Szent László ábrázolása a romániai katolikus plébániák pecsétjein
Bernád Rita: A lovagkirály egyházi pecséteken - Szent László ábrázolása a romániai katolikus plébániák pecsétjein látható, valamint a nyílvesszőszárak között egy—egy, tehát összesen négy lebegő csillag. A címeren sisakdísz, a pajzsmezőben is látható keresztbe tett nyílvesszőket egy páncélos jobb kéz markolja. A címer a gátaljai Gorove család címere, annyi eltéréssel, hogy a családi címeren a nyílvesszők a hegyükkel lefelé jelennek meg. A 40 mm-es átmérőjű pecsétnyomó és a bélyegző körirata: „*GÁTALJA* ROMJAI] KATHJOLIKUS] EGYHÁZ PECSÉTJE. 1870 (TEMES-MJEGYE])”.129 (17. fotó, 18. fotó) Az impériumváltást követően a plébániahivatalnak 1925-től új bélyegzőt kellett készíttetnie, amelyen a körirat a település román nyelven történő feltüntetésével egészült ki. A bélyegzőkép az előző, 1910-ben készültekkel mindenben megegyezik. A 41 mm-es átmérőjű újabb bélyegző körirata: „*GÁTAIA - GÁTALJA* ROMJAI] KATHJOLIKUS] EGYHÁZ PECSÉTJE. 1870 (TEMES-MJEGYE])”.130 A gátaljai egyházközség 2009-től ismét egy védőszentes bélyegzőt vett használatba. Varjas A varjasi katolikus egyházközséget elsőként a pápai tizedlajstrom említi 1333-ban. A reformáció következtében és a török megszállás időszakában felszámolt plébániát 1793-ban szervezték újjá. A helyi lelkészséget 1806-ban plébániává nyilvánították. Varjas a múlt század elején a székesegyházi és Csanádi főesperesség vingai alesperességéhez tartozott.131 A plébánia, újjáalapításától kezdve mindössze eg}' olyan pecsétet és egy olyan bélyegzőt alkalmazott a hivatali tevékenység folyamán, amelyen Szent László alakját is feltüntették.132 A legelső hivatali pecsétnyomó 1848-tól lépett érvénybe. A 35x37 mm méretű, ovális alakú pecsétnyomón a védőszentet térdeplő alakban, imára kulcsolt kézzel ábrázolták a pecsétkép jobb részén, amint az ország koronáját felajánlja a Szűzanyának. A védőszent lovagi ruhában, feje körül glóriával, szakállal jelenik meg, vele szemben, tőle magasabban egy felhőn Szűz Mária, baljában a jogar, ölében a kis Jézus, aki kinyújtott jobb kezében országalmát tart, alattuk pedig a szentkorona. A pecsétnyomó felülről induló körirata: „SIGILLUM ECCLESIAE VARJASSENSIS”. (19. fotó) Ezt a pecsétnyomót a magyar királyság helységnévreformjának következtében 1910-ben cserélték ki újabbal. Az ekkor készült, 33 mm átmérőjű, kör alakú 129 A pecsétkép és a bélyegzőlenyomat megtalálható: Klimmstein, F. A.: Imago expressa sigillorum i. m. 119. 13° vő. Klimmstein, F. A.: Imago expressa sigillorum i. m. 119. 131 Schematismus 1900. 140.; Schematismus 1907. 45.; Schematismus 1913. 130. 132 A varjasi egyházközség pecsétjeit és bélyegzőit kiadta Klimmstein, F. A.: Imago expressa sigillorum i. m. 272. A tanulmányunkban közölt fotókért Claudiu Calinnek, a Temesvári Egyházmegyei Levéltár levéltárosának tartozunk hálával, akárcsak a Gorove-címer azonosításakor adott tanácsaiért. 521
