Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - V. Molnár László: Keresztúri Ferenc, a Moszkvai Egyetem orvosprofesszora és dékánja.
V. Molnár László: Keresztúri Ferenc, a Moszkvai Egyetem orvosprofesszora és dékánja gium titkára, az első orosz gyógyszerkönyv összeállítója), Pékén Mátyás (szentpétervári sebészprofesszor), Orlay János (I. Sándor háziorvosa, Nyikolaj Gogol tanára a nyezsini gimnáziumban, az odesszai Richelieu-líceum főigazgatója), Koritáry György (a harkovi univerzitás szemészprofesszora) és Keresztúri Ferenc (a Moszkvai Egyetem orvosi fakultásának dékánja) karrierjére gondolunk. Jelen tanulmányunk ez utóbbi egyetemi tanári, tudományos és publikációs tevékenységét kívánja bemutatni. A Moszkvai Egyetem orvosi karának professzoraként ismertté vált Keresztúri Ferenc (orosz nevén: Fjodor Fjodorovics Keresztúri) életének első, magyarországi időszakáról nem rendelkezünk megbízható adatokkal. Valószínűnek látszik, hogy elszegényedett kisnemesi családban látta meg a napvilágot 1738. május 28-án.2 Ellentmondásos adatokat publikáltak ez ideig születési helyét illetően is, mivel egyesek szerint Kassa környékéről, más vélemények alapján Sárospatakról származott.3 Legalább ennyire eltérőek azok az adatok, amelyek tanulmányai helyét említik. W. M. Richter szerint, aki a magyar származású orvos első házasságából született Johanna Amália (1773—1846) nevű leányát vette feleségül, Keresztúri a pesti egyetem orvosi karán végezte tanulmányait.4 A 18. században élt Weszprémi-Csanády István viszont úgy tudta, hogy Keresztúri a jénai egyetemre járt.5 Az elmúlt évtizedek magyar és orosz orvostörténészei 2 Keresztúri Ferenc 1738. május 28-ai születési dátumát említik: Wilhelm Michael Richter: Geschichte der Medizin in Russland. III. Moscau 1817. 354—355.; Emil Schultheis£ — Eajos Tardy: Glavi iz isztorii russzko-vengerszkih megyicinszkih szvjazej. Moszkva 1976. 87. Ugyanakkor Király József és Szilvay Konstantin 1735. május 28-át közük; lásd erre vonatkozóan: Király József: Keresztúri Ferenc. Adalékok a 18. századi magyar pszichológia történetéhez. AUSZ Paedagogia et Psychologia 1. (1956) 83-91; Solvay Konstantin: Keresztúri Ferenc (1735—1811). Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei 21—22. (1961) 54—103. Érdekességképpen emütjük meg, hogy az 1811. február 16-án elhunyt Keresztúri professzor márvány sírkövén (a moszkvai Vegyenszki- temetőben) 1739. máj. 28-a olvasható születési dátumaként. Keresztúri életútjáról és tevékenységéről legújabban V. Molnár László.: Magyar-orosz kulturáüs kapcsolatok 1750-1815. Piüscsaba 2000. 41-48. 3 Mapyaiy-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. IV. kötet. Bp. 1940. 174; Schultheis% E. — Tardy, E: Glavi iz isztorii i. m. 87.; Király Keresztúri Ferenc i. m. 83. A dokumentum, amely egyértelműen bizonyítja, hogy Keresztúri Ferenc születési helye Sárospatak: Rosszijszkij goszudarsztvennij arhiv drevnyih aktov (RGADA), f. 344 (Megyicinszkaja kollegija), op. 1, kny. 5, gy. 266, 1. 83. A fenti levéltári forrásból világosan kitűnik, hogy Keresztúri moszkvai sírkövén tévesen szerepel Karcag a neves orvos születési helyeként. 4 Richter, W. M.: Geschichte der Medizin i. m. 355. Ugyanakkor itt téves adat szerepel, mivel orvosképzés a Nagyszombati Egyetemen 1769 decemberétől, Budán 1777-től, Pesten pedig 1784-től folyt. 5 [Stephanus Wes^prémi]: Succincta medicorum Hungáriáé et Transilvaniae Biographia. 448
