Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Sasfi Csaba: Érdemelv és mobilitás - ígérvények és esélyek. Az iskolázás egy történeti modellje
Sasfi Csaba: Érdemelv és mobilitás — ígérvények és esélyek. Az iskolázás egy történeti modellje tekintetében. Vagyis az elért tanulmányi szint (befejezett osztály) és a tanulmányi teljesítmény foka alapján a diákok különböző pályát befutó csoportjait alakíthatjuk ki úgy, hogy a szülői-társadalmi hátterüket megvizsgálva választ kaphassunk 1) a diákság társadalmi hátterére, szülői státus szerinti összetételére a különböző oktatási szinteken és tagozatokon, és ezzel összefüggésben 2) az iskolázás sikerességének meghatározóit illető kvantitatív jellegű kérdéseinkre. Egyfajta kohorsz-elemzés elvégzése itt a célunk: egyfelől kik jutnak legfeljebb, kik nyújtják a legkiválóbb tanulmányi teljesítményt, másfelől kik a korai kilépők, iskolaelhagyásuk hátterében a gyenge teljesítmény vagy más, külső tényező játszott-e szerepet — ilyen kérdésekre kaphatunk választ ezzel az eljárással. A modellt ebben az első lépésben iskolai anyakönyvből kigyűjtött nominális (személynevesített) adatokból készített adatbázis intenzív, a belső összefüggések mind teljesebb elemzése során alkalmazhatjuk, a diákok előbbi szempontú kategóriáinak kialakítása végett. Adatkapcsolás A kutatásunk következő szakaszába további, más forrásokból származó, a szülői-családi háttérre és az adott iskola utáni további iskolai, azaz döntően felsőfokú, majd foglalkozási pályára vonatozó adatoknak a név alapján történő — lehetőség szerinti — begyűjtésére és összekapcsolására koncentrálunk.7 Az esetenként előforduló kedvező forrásadottságban bízva, kiterjedten rendelkezésre álló adatokon, és — mintegy bonuszként — létező és elérhető szubjektív narratív forrásokon alapuló egyéni oktatási pályatanulmányok készítését tekintjük kutatásunk végső céljának. Egyes kohorsz-tagok ilyenek pályaképe alapján szeretnénk választ kapni arra a kérdésre, hogy a modernitás ígérvényei közül a középiskolai, majd eredményes elvégzése esetén a felsőfokú tanintézeti pálya miként, milyen közvetítésekkel és választásokkal, milyen szülői áldozatokkal és erőforrásokkal, és végül, de nem utolsó sorban a diák milyen egyéni erőfeszítései révén vált az itt végig szóban forgó érdem megszerzésének instrumentumává. A kutatásnak ez a szintje lokális és egyén-szintű. Ezek az úgynevezett oktatási pályatanulmányok azonban jelentős részben el is távolodhatnak az amúgy az adatok koncentrálódása és áttekinthetősége miatt jól vizsgál7 A külföldön végzett felsőfokú tanulmányokra és ezek jelentőségére lásd Sepgi László: A külföldi egyetemjárás és a magyar értelmiségi szerep kapcsolata. Valóság 51. (2008) 4. sz. 81—91.; S^ögi Lásg/ó: A 19. századi egyetemjárás kutatásának új eredményei. In: Historia critica. Tanulmányok az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Történeti Intézetéből. (Publicationes Instituti Historici Universitatis Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae 1.) Szerk. Manhercz Orsolya. Bp. 2014. 187-197. 397
