Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Osváth Zsolt: "...Okleveles Kertésznek elismerjük és valljuk..." Okályi Iván műkertészi képesítő oklevele - Patyi Gábor: Visszatérés az eredethez: a szakmai tanárképzés megújulásának történeti előzményei az 1930-as években
Patyi Gábor: Visszatérés az eredethez: a szakmai tanárképzés megújulásának történeti előzményei az 1930-as években 1. §.-a értelmében: „A gazdasági szaktanárok képzéséről a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának Gazdasági Szaktanárképző Intézete gondoskodik”.25 A 2. §. kijelöli a tanárképzés (és az intézet) célját: „Érmek a tanárképzésnek az a feladata, hogy a gazdasági (kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági szakiskolai) tanári pályára készülő tanárjelölteknek a [...] megkívánt szakszerű és pedagógiai képzettséget, és gyakorlati készültséget tervszerű tanulmányi rendben megadja.”26 A 3. §. a cél elérését szolgáló „eszközöket” sorolja fel: A József Nádor Műegyetem osztályainak és a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarának előadásai, gyakorlatai, a József Nádor Műegyetem Közgazdaságtudományi Karának tanárképző előadásai, a kar modern idegen nyelvi tanfolyamai, gyakorló iskola és szakiskolák, szakmai üzemlátogatások, külföldi tanulmányutak. Nem feladatunk a szabályzat minden részletre kiterjedő ismertetése, a továbbiakban csak a tanulmányunk bevezetésében kitűzött célokat követjük. A 12. §. négy kategóriára osztva határozza meg, hogy kik lehetnek a tanárképző intézet tagjai. A kereskedelemtudományi tanári képesítés megszerzése végett érettségi bizonyítvány alapján felvett hallgatók (a), szintén a kereskedelemtudományi tanári képesítés megszerzése végett felsőfokú oklevéllel felvett hallgatók (b), a műszaki tanári képesítés megszerzése végett felvett okleveles mérnökök, gépészmérnökök, bányamérnökök, erdészmérnökök stb. (3), a mezőgazdaságtudományi tanári képesítés megszerzése végett felvett okleveles mezőgazdák, okleveles gazdák (4). A szabályzat szövegéből világosan kitűnik, hogy 1936-tól a kereskedelemtudományi tanári képzést, érettségit követő (mai kifejezéssel: osztadan) és diplomát követő (mai kifejezéssel osztott) formában is folytatni lehetett, a műszaki tanári és a mezőgazdaságtudományi tanári képzéseket pedig csak a mérnöki, vagy mezőgazda oklevél megszerzését követően (mai kifejezéssel osztott formában) lehetett végezni. A 13. §. meghatározta, hogy az érettségit követően a kereskedelemtudományi szakra beiratkozó hallgatóknak 10 félévet kellett a Gazdasági Szaktanárképző Intézetben eltölteni. A 14. paragrafus részletesen szabályozza a kötelezően hallgatandó szakmai és pedagógiai tárgyakat. A pedagógiai felkészítéshez a rendelet a magyar nyelvhelyesség és stílus, a filozófia és a nevelés- tudomány körébe tartozó előadásokat sorolt. A felsőfokú oklevél megszerzését követően a tanárképzésre jelentkező mérnököket, mezőgazdákat felvételi vizsga teljesítése után lehetett felvenni. A felvételi vizsga során a magyar nyelvi, illetve idegen nyelvi ismereteket vizsgálták. A felvett tanárjelölteknek a képzése két félévig tartott, „...amely idő alatt tartoznak két-két filozófiai és két-két neveléstudományi főkollégiumot hallgatni és a pedagógiai gyakorlatot (20. §.) sikeresen elvégezni.”27 A 20 §. 25 Uo. 1216. 26 Uo. 1216. 27 Uo. 1221. 376
