Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Mózessy Gergely: Az újkori Székesfehérvár első felsőoktatási intézménye
Mózessy Gergely: Az újkori Székesfehérvár első felsőoktatási intézménye rendelkezést, de egyben általánosságban figyelmeztette is a tridenti zsinat előírásainak betartására a püspököt. Ez azt jelentette, hogy az egyházmegyének idővel saját szemináriumot kellett létesítenie.24 3.2. Küzdelem a styeminárium létesítéséért Az egyházmegye első kispapjai a Központi Szemináriumban nevelkedtek. Képzésüket a püspök saját jövedelméből finanszírozta. Séllyei Nagy Ignác, az első püspök kísérletet tett önálló szeminárium alapítására. Már 1778-ban elkészítette a felállítandó intézet szabályzatát, s fellépésére a fehérvári szeminárium létrehozásának céljára 1780-ban elkülönített a Vallásalap az üresedésben álló nagyváradi püspökség jövedelméből 10.000 Ft-ot, amely azonban kiutalásra nem került.25 A püspök 1781-es telekügyletei arra utalnak, hogy az egykori királyi bazilika helyén kívánta a szemináriumot felépíteni — s vele szembe állíttatta volna fel palotáját. 1783-ban egy örökös nélkül elhalt bárónő hidegkúti birtokát igényelte az intézmény fenntartásának anyagi alapjára — eredménytelenül.26 Az udvari politika változása más irányba fordította országosan a szemináriumok ügyét. Az államhatalom Mária Terézia koráig nem szólt bele a papnevelés kérdéseibe.27 A császárnő azonban az osztrák örökös tartományokban Gerhard van Swieten tanácsai szerint 1752-ben egyetemi reformba kezdett, melynek a filozófiai és teológiai oktatás reformja is része volt. 1760-tól az általa kinevezett, javarészt nyíltan szabadkőműves tagokból álló Studien- hofkomission felterjesztései alapján approbálta a teológiai tankönyveket és nevezte ki a teológiai tanárokat az egyetemeken. 1774-ben az ex-jezsuitákat teológiai oktatásra alkalmatlannak minősítették.28 Majd egy bencés apát, Franz Stephan Rauternstrauch tervezete szerinti alakították át a teológiai oktatás tantervét. Ez szakított a skolasztikus hagyományokkal, átalakította a súlypontokat, szakított a hagyományos tanítási formával, a disputával is. Egy sommás 19. század közepi bírálója szerint a tantervből csak három dolog hiányzott: a katolicizmus, a tudományosság és a gyakorlatiasság.29 A királyi Magyarországon is elveszítette a teológiai oktatás függetlenségét: a tankönyveket a Helytartótanácsnak kellett jóváhagynia.30 A II. József nevével fémjelzett egyházpolitika ezt az állami kontrollt kívánta tovább erősíteni. A kalapos király a papságot udvarhű hivatalnokként 24 Pauer, ].: Historia i. m. 239. 25 Pásthy A.: Papnevelés i. m. 149. 26 Németh László: Sélyei Nagy Ignác. In: Névtár 1977. i. m. 72—73. 27 Miháljfi A.: A papnevelés i. m. 242. 28 Uo. 254-256. 29 Uo. 256-258. 30 Uo. 267. 343
