Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Molnár László: A Testnevelési Főiskola 1956-ban
Molnár László: A Testnevelési Főiskola 1956-ban zetőjéhe2. A levelező, illetve esti tagozatos hallgatók ellenforradalmi időszak alatt tanúsított magatartásának felülvizsgálata céljából felhívta a felügyeletük alá tartozó üzemek, vállalatok, intézmények, hivatalok stb. vezetőit, hogy az 1956. szeptember 1 — 1957. július 31. között állományukba tartozó, és valamely felsőoktatási intézmény levelező vagy esti tagozatára járó dolgozóikról küldjenek jelentést. Fegyelmi vagy bírósági eljárásról is jelentsenek, közölve az eljáró bíróság címét. A levelezősök ügyeinek kivizsgálására másik Fegyelmi Bizottság alakult Páder János főiskolai docens elnöklete alatt. Tagjai Lakatos Tibor (az MTSH dolgozója, levelező hallgató), Klucsó Béláné és Tarnawa Ferdinánd (TF párttitkár) voltak. A vizsgálatok meglehetősen elhúzódtak, mivel a bizottság felkereste az érintett hallgatók vidéki munkahelyeit, sok esetben ott helyben hallgatott meg tanúkat. Az anyaggyűjtés után a tárgyalásokat 1957. novemberdecemberében folytatták le. 1958. január 2-án Páder jelentést tett a bizottság munkájáról. Ebben 4 fő, Mozsdényi József (V. évf.), Korsós András (V. évf.), Medve László (V. évf.), és K. Varga Lajos kizárásáról számolt be, másik 3 hallgató (Galambos János, Kátai József, Nagy Sándor) esetében a bizottság nem élt javaslattal, hanem további vizsgálódást tartott szükségesnek. Ehhez képest két nap múlva, január 4-én Antal József fegyelmi határozatot hozott Kátai ellen és kizárta a főiskoláról. Erre Kátai József egy január 15-én Nagykanizsán kelt levélben reagált, melyet az MTSH elnökének címzett. Leszerelt határőrtisztként felháborodva utasította vissza a valótlanságokon és személyes ellenségeskedésen alapuló vádakat 1956-os magatartásával kapcsolatban. Mivel a történtek után nem is hajlandó tovább a főiskolára járni, arra kérte Hegyi Gyulát, hogy a fegyelmit önkéntes kilépésre változtassa, mert nem szeretné az igazságtalanul kapott fegyelmi bélyegét magán viselni. Az iratok alapján úgy fest, nem csak az igazgató hirtelen döntése, de a bizottság hosszas vizsgálódása sem vezetett megnyugtató eredményre. A négy kizárt levelezős hallgatóból kettő ügyét újra kellett tárgyalni. Korsós Andrásét és K. Varga Lajosét együtt, 1959. november 26-án. Ekkor már a fegyelmi bizottság is más tagokból állt. Kolozs Ferenc főiskolai docens elnöklete mellett dr. Krizsanecz Károlyné, Józsa Imréné, Kabos Gábor és Pecsét Tibor tagok vettek részt benne. Mivel Korsós ügyében azóta ellenkező értelmű tanúvallomások születtek (azonos tanúktól), ideértve néhány helybeli pártvezetőt is, a bizottság javaslatot tett a tanulmányai folytatásához szükséges engedély megadására.23 Meg kell említeni, hogy Korsós meghurcolásában szerepe volt annak a 9 évnek is, amit szovjet hadifogságban töltött. 1960. január 13-án vehette át oklevelét. 23 Ez 12/2-Ig/1959. iktatószám alatt december 15-én meg is született. TEL 1/g Rektori Hivatal, vegyes iratok 29. doboz. 333
