Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)

Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Molnár László: A Testnevelési Főiskola 1956-ban

Molnár László: A Testnevelési Főiskola 1956-ban vállalt. Az eseményekben ezután sem vett részt. A továbbiakban Józsáné a rádió ostromáról faggatta, bár Szabó megerősítette, hogy aznap az egész éjjelt otthonában töltötte. A bizottság ezek után kizárásra tett javaslatot, amit az igazgató helyben hagyott. Szabó Zoltán azonban nem hagyta annyiban, 1957. augusztus 7-én fellebbezést nyújtott be a művelődési miniszterhez. Igazolást csatolt a házfelügyelőtől,18 miszerint október 23-24. éjjel valóban otthon tartózkodott. Másik igazolása D. I<iss Sándor bv. (büntetés végrehajtási) száza­dostól, a Budapesti Megyei Börtön parancsnokától származik, aki megerősítet­te, hogy október 24-én a rendőrség a Jászai Mari téren nem fegyvereseket tartóztatott le, hanem minden arra járót. Az ügy hivatali úton Hegyi Gyulához került vissza, aki aug. 28-án kelt 1401/57 sz. MTSH. (Magyar Testnevelési és Sport Hivatal) határozatával bizonyítottság híján, hatályon kívül helyezte a fegyelmi határozatot, és új határozat meghozatalát rendelte el. A fegyelmi eljá­rás megszüntetéséről Antal József igazgató azonban csak 1957. október 4-én értesítette Szabót, aki november 12-én befejezhette államvizsgáját. A július 4-i kihallgatási napon került sorra Perlaki István (IV. évf.), aki Hunics Ferenccel alkották a korábban említett Vörös Kereszt Bizottságot. Azzal vádolták, hogy fegyveres őrként fedezte a Tanulmányi Osztályon őrzött személyi iratok elszállítását. Ezt Perlaki azzal cáfolta, hogy már 24-én reggel menyasszonyához utazott, ahonnan csak 5 nap múltán tért vissza. Józsáné kétszer is rákérdezett, volt-e fegyvere, amit Perlaki tagadott, illetve csak annyit ismert el, hogy egy alkalommal valaki más fegyverével őrszolgálatot adott a férfi diákszállónál. Ezután az el távoli tandók listáján szereplő tanárokról kér­dezték. Perlaki szerint az igazgató nem állt közel a diáksághoz, nem látogatta őket a diákszállón, a hivatalos órákon kívül nem lehetett hozzá kérdésekkel fordulni. Nemessuri tanár előadásai nem ütötték meg az elvárható mértéket, nem volt felkészült. Büchlernek a sportélettel nem volt kapcsolata, ezért nem tudta példákkal bizonyítani az előadottakat. Az addig sem sok együttműködést tanúsító hallgató a felvett jegyzőkönyv átolvasása után ellentámadásba lendült, és az alábbi kérdést intézte a bizottsághoz: „Perlaki: Milyen szempontok vezették a bizottságot, hogy eléjük kerültem? Bély M.: Erre vonatkozólag a meghívó levél kimerítő tájékoztatót nyújt. Perlaki: A fent említett általános kérdések felvetését jogosultnak látom a főis­kola valamennyi hallgatójánál, akik a fenn jelzett időben a Főiskola területén tartózkodtak. Bán K.: Ki kérte el maguktól a TF zászlaját és ki vitte el? Perlaki: Nem tudok erről semmit. Bán K.: Emlékszik-e arra, hogy a fennálló államrenddel ellentétben álló kije­lentéseket tett volna? 18 Akkoriban a lakóházak kötelező tartozéka volt a házfelügyelő, akinek egyik feladata volt az éjszakai portaszolgálat biztosítása. így pontos képük volt a lakók éjszakai for­galmáról. Általában a rendőrség is felhasználta őket információszerzés céljából. 328

Next

/
Oldalképek
Tartalom