Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Mészáros Andor: A cseh tartományok iskoláinak magyarországi diákjai a 19. században
Mészáros Andor: A cseh tartományok iskoláinak magyarországi diákjai a 19. században magyarhoni szlovák területeket.8 A kezdetektől lényeges szerepet játszottak az oktatási kapcsolatok. A cseh-szláv gondolat legelkötelezettebb hirdetői fontosnak tartották azt, hogy a tehetséges szlovák fiatalok cseh iskolákban tanuljanak. A cseh és a szlovák viszony a 19. század derekáig a nemzeti mozgalmak nyelvi, művelődési együttműködése, a cseh romantika kulturális érdeklődése mentén fejlődött. Az 1848-as prágai Szláv Kongresszus idején megjelentek az első politikai koncepciók is. Frantisek Palack] 1849-es ausztroszláv föderációs tervezetében pedig már cseh és szlovák etnikai egységben gondolkodott.9 A csehszlovakizmus teljes, nemzetegységet is hirdető koncepciója végül a 19. század legvégén született meg. Ekkor a dualista Magyarországról, az addig rokonszenwel figyelt dinamikus magyar nemzeti mozgalomról alkotott cseh kép alapjaiban változott meg. A pozitív szemlélet, amelyet többek között a Petőfi kultuszát ápoló író, Jan Neruda és a prágai egyetem magyar tanszékének tanára, Frantisek Brábek művei közvetítettek,10 szinte teljesen átadta helyét az elnyomó magyar nemzetiségi politika, az erőszakos magyarosítás — gyorsan egyszerű sztereotípiává váló — értelmezésének. A cseh értelmiség a szlováksággal szimpatizáló személyiségeinek, mindenekelőtt a Magyarország szlovák etnikai régióját bejáró, szoros személyes kapcsolatrendszert kiépítő és a szlovák vidéket a cseh közvéleménynek bemutató Karel Kálalnak és Frantisek Pastmek nyelvészprofesszornak köszönhetően széleskörű szlovákbarát mozgalom bontakozott ki a cseh közvéleményben. Ennek a már a cseh és szlovák nemzetegységet hirdető mozgalomnak lett fő orgánuma a Cas című lap és fontos szervezete a magyar miUenium évében, 1896-ban Prágában alapított, 1908-tól a morva-magyar határ közelében fekvő Luhacovicében szlovák-cseh találkozókat szervező Ceskoslovenská jednota (Csehszlovák Egylet).11 Az egyre szorosabbá váló kapcsolatok alakulásában mindvégig rendkívül fontos szerepe volt az oktatási vonatkozásoknak. A cseh tartományokban a 19. század folyamán egyre erősödő szlovákbarát irányzat képviselői kiemelt feladatuknak tartották, hogy a magyarországi szlovákság fiataljai a cseh terüle8 Szatócs K. [Kramarcsik Károly]: A ’Pánszlávizmus’ cseh-szláv hősei Lőcsén. Társalkodó, 92. szám. 1840. november 14. 1. 9 Jin Kofalka: Frantisek Palacky. Praha 1998. 312-318. 10 Jan Neruda: Pestské listy. In: Jan Neruda: Obrazy z ciziny. V Praze 1872. 364—378.; Frantisek Brábek: Procházky po Uhrách., V Praze 1874. 11 Combéi Samu: A cseh-tót nemzetegység múltja, jelene és jövője. Közművelődési és politikai tanulmány. Túróczszentmárton 1902. A kötet két évvel később Prágában cseh nyelven is napvilágot látott: Sarno Cyambel: Minulost, prítomnost a budoucnost ceskoslovenská národní jednoty: kulturm a politická Studie. Praha 1904.; Cseh-tót Egység. Budapesti Hírlap, 33. szám. 1899. február 2. 5. 311
