Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)

Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Kissné Bognár Krisztina: A zeneakadémia működése és hallgatói (1875-1919)

Kissné Bognár Krisztina

A Zeneakadémia működése és hallgatói (1875—1919)

1. A Zeneakadémia szervezeti kereteinek kialakulása és fejlődése 1875— 1919

A kiegyezés után Magyarországon meginduló gazdasági és társadalmi fejlődés a 19. század utolsó évtizedeiben a kulturális élet területén is igen erőteljes változásokat eredményezett. Az 1867 előtt működő néhány felsőoktatási intézmény mellett számos szakterület, így a művészeti élet különböző ágainak művelői számára hoztak létre új felsőfokú tanintézeteket.

Az 1860-as évek végén több híres magyar zeneművész (Ábrányi Kornél, Gobbi Henrik) vetette fel a Zeneakadémia megalakításának gondolatát különböző szakmai folyóiratokban. Az Országos Magyar Daláregyesület egy 1871- ben készített emlékirat alapján az országgyűléshez nyújtotta be kérvényét egy Országos Zene- és Énekakadémia felállítására. A parlament végül 1873-ban szavazta meg az intézmény működését biztosító (az eredeti elképzeléseknél szerényebb) költségvetést. Az akadémia elnökének, Liszt Ferencnek, valamint igazgatójának, Erkel Ferencnek a vezetésével az oktatás 1875. november 15-én indult meg a minisztérium által az intézmény számára bérelt Hal téri épületben. A felvételt nyert növendékek kezdetben csak zongora és zeneszerzés szakon tanulhattak, igaz a legkiválóbb mesterektől, hiszen a hangszeres mesterkurzust Liszt és távollétében Erkel tartotta, a zeneszerzés professzora pedig Robert Volkmann német zeneszerző volt.

Az 1880-as évek elején az új intézmény gyors fejlődésnek indult és a növendékek számának fokozatos emelkedése az oktatás helyszínének megváltoztatását, valamint tartalmának kibővítését eredményezte. A Zeneakadémia 1879-ben a Sugár (Andrássy) úti új épületébe költözött, amelynek első két emeletét Liszt és Erkel lakásai foglalták el, míg a harmadik szinten kerültek elhelyezésre a tantermek. A költözés mellett új tanszakok megindítása, újabb tanárok kinevezése hozott jelentős változást a rövid ideje működő iskola életében (1882: orgona-Hans Koessler; 1884: hegedű-Huber Károly, majd fia Hubayjenő; 1886: gordonka-David Popper).

293