Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Kiss Márton: A gondnoki intézmény kialakulása a Magyar királyi József Műegyetemen
Kiss Márton: A gondnoki intézmény kialakulása a Magyar királyi József Műegyetemen Közel évtizedes tapasztalat birtokában a műegyetem tanártestülete 1881. december 8-i ülésén egyhangú határozatban ismét kérte a külön gondnoki állás szervezését.4 A minisztériumhoz intézett — többoldalas, részletes — felterjesztésben a rektor rámutatott a két nagy- felelősségű tevékenység eltérő jellegére. A quaestori munka az irodában való állandó tartózkodást, a gondnoki a folyamatos járás-kelést igényli. Érvként említi, hogy külföldi és más hazai egyetemeken is külön személy tölti be a két tisztséget. Az egyetem 1882. júniusi költözésére5 hivatkozva kéri, 1883. január 1-ig ideiglenesen, de már 1882. május elejére betölteni az állást. Fizetésül 1200 Ft-ot kért, azzal, hogy lakást a Műegyetem biztosít.6 A gondnoki állás szervezését a miniszter ismét nem engedélyezte, szerinte a Műegyetemnek megfelelne egy házfelügyelőnek nevezhető első szolga is, s ilyennek az ideiglenes alkalmazását egyből hajlandó lenne engedélyezni. Felhívta az egyetemet az ügy ismételt megvizsgálására és egy újabb előterjesztés megtételére. A tanács 1882. február 17-i ülésén foglalkozott az üggyel, s elvetette az első szolga alkalmazásának a lehetőségét. Véleménye szerint a gondnoki állás felelősségteljessége, a felelősségre vonhatósága, a nagyobb szolgaszemélyzet ellenőrzése, s a tisztaságnak és rendnek egy felsőoktatási intézethez méltó kezelése tekintélyesebb, tisztviselői állású személyt követel meg, melyek egy első szolgában nincsenek meg. Ugyanakkor a tanács belátta, hogy a műegyetemi gondnoki teendők egy ember teljes munkakörét nem teszik ki, ezért mintegy kompromisszumként azt javasolta, hogy 2 tollnok helyett nevezzen ki a minisztérium 1200 Ft fizetéssel egy titkárt, s ideiglenesen bízzák meg a gondnoki teendők vitelével, s ezért kapjon 300 Ft pótlékot. Konkrét javaslatot is tett, Jámbor Gyula ideiglenes tollnokul áthelyezett kolozsvári tanács jegyző személyében.7 A kinevezés megtörténtét tanúsítja, hogy Jámbor már az 1882/83. tanév tisztviselői között - titkárként és ideiglenes gondnokként - szerepel.8 Az említett kompromisszumos megoldás nem bizonyult tartósnak. K. Lipthay Sándor rektornak az 1887/88. tanévet megnyitó beszédében már a következőket olvashatjuk: „Hogy a gazdasági ügyek vezetése és ellenőrzése a rektor személyének változása mellett is inkább állandósítva legyen, ez ügyekkel a jövő naptári év elejétől kezdve a tanártestület egyik tagja gazdasági előadó czímen fog megbízatni, a ki mint ilyen egyúttal a rektori tanács tagja is lesz. A jelenleg szervezett gondnoki állás pedig, a melyet ideiglenesen a műegyetemi 4 BME Levéltár 3/a. 1. doboz. 5 A korábban különböző bérleményekben oktató Műegyetem ekkor költözhetett első állandó székhelyére, a Múzeum körúti épületekbe, amelyekben ma az ELTE Bölcsészettudományi Kara működik. 6 Lásd a 3. lábjegyzetet. 7 1882. febr. 23-i tanártestúleti ülés jegyzőkönyve — BME Levéltár 3/a. 1. doboz. 8 A királyi József-Műegyetem programmja az 1882/83. tanévre. Bp. 1882. 8. 284
