Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Héjja Julianna Erika: A közigazgatási tisztviselőkkel szemben támasztott képzési és képesítési előírások a 19. századi történetéből - Juhász Réka Ibolya: Bihar megyei diákok a Nagyváradi Királyi Jogakadémián 1801 és 1830 között
Juhász Réka Ibolya: Bihar megyei diákok a Nagyváradi Királyi Jogakadémián 1801 és 1830 között kanonok építtetett az itt tanulók számára szállást), valamint Vitéz János könyvtárfejlesztése is jelentős.22 Mohács után nincs adatunk itt működő oktatási intézményről, 1575-ben hívatta a jezsuita rendet Nagyváradra Báthory István, de iskolaalapításukról nincsenek biztos adataink.23 1692-ben a jezsuiták Nagyvárad visszafoglalása után elemi és grammatikai iskolát hoztak létre.24 Patachich Adám újjászervezte a papnevelőt (1759 körül),25 valamint a bölcsészed kar 1759-es alapítását is neki köszönheti, ami egészen a jezsuita rend 1773-as feloszlatásáig működött. Az itt működő gimnázium 6 osztályos volt, és létszámát tekintve is a nagyobb iskolák közé tartozhatott (200—300).26 A Ratio Educationis négy királyi jogakadémiát hozott létre Magyarországon, valamint még egyet Zágrábban.27 Azért, hogy a tiszántúli területek is kapjanak egy ilyen intézményt, Nagyváradon gróf Károlyi Antal közbenjárása segített. Felterjesztése, melyben indokokkal támasztja alá az alapítást, 1776. december 25-én kelt.28 Az indokok között megemlíti, hogy a többi jogakadémia, Kassa, Pozsony, Zágráb igen messze esik e vidék tanulóitól, az ott történő oktatásuk jelentős többletköltséggel jár a szülők számára. Kiemelte, hogy a térségben a nemesek és a tanulni vágyó nemtelenek jelentős része római katolikus, és így fontos lenne a térségben egy olyan intézmény, ahol a polgári tudományokat és a katolikus hitvallás tanait egyaránt elsajátíthatják. Továbbá kiemelte Nagyvárad központi fekvését, ami ideálissá teszi egy ilyen intézmény székhelyének.29 A jogakadémia bölcsészeti fakultását 1780-ban nyitották meg a régi püspöki rezidenciában, hozzátartozott egy főgimnázium és egy felső elemi népiskola, valamint az Alapy-féle convictus is.30 A jogtudományi kar 1788-ban nyílt meg Tokody György tankerületi al- és akadémiai igazgatónak köszönhetően.31 A kar alapítólevele 1788. június 17-én kelt német nyelven.32 A Nagyváradon működő főgimnázium 1790-től kizárólag egyházi kézbe került, 1802-től pedig a jászi premontrei rendre lett bízva.33 22 Boyóky Alajos: A Nagyváradi királyi Akadémia százados múltja 1788—1888-ig. Bp. 1889. 1. 23 Boyóky A: A Nagyváradi királyi Akadémia i. m. 1. 24 http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0005/30.html, letöltés: 2017.11.31. 25 http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0005/30.html, letöltés: 2017.11.31. 26 Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1983. 101. 27 Ratio Educationis. Az 1777-i és 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása. Fordította, jegyzetekkel és mutatókkal ellátta: Mészáros István. Bp. 1981. 35-36. 28 Bo^óky A: A Nagyváradi királyi Akadémia i. m. Akadémia 1—2. 29 Bo^ókyA: A Nagyváradi királyi Akadémia i. m. 2. 30 Boyóky A\ A Nagyváradi királyi Akadémia i. m 2. 31 Bo^ókyA: A Nagyváradi királyi Akadémia i. m 2. 32 Dr. Farkas Bobért: A magyar királyi jogakadémiák és joglyceumok története. Pest 1873. 51. 33 http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0005/30.html 230
