Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Héjja Julianna Erika: A közigazgatási tisztviselőkkel szemben támasztott képzési és képesítési előírások a 19. századi történetéből - Juhász Réka Ibolya: Bihar megyei diákok a Nagyváradi Királyi Jogakadémián 1801 és 1830 között
Juhász Réka Ibolya: Bihar megyei diákok a Nagyváradi Királyi Jogakadémián 1801 és 1830 között pedtek be.3 Az 1720-as összeírás alapján láthatjuk, hogy új települések is felsorolásra kerültek, tehát a vármegye lassan erősödésnek indult. Ekkor 396 települést jegyeztek fel (egyedül Debrecen rendelkezett szabad királyi városi joggal), valamint a népessége 86 654 főt tett ki. Ehhez képest az 1787-es összeírás már 347 108 lakosról ír, ami igen jelentős népességnövekedést mutat.4 A következő statisztikai adataink már a vizsgált korszak utáni állapotokat mutatják, de érdemes a megye fejlődését megfigyelnünk Fényes Elek adatain is. О 1839-ben 415 364 főt tart számon a vármegyében.5 Oktatási intézmények Bihar vármegyében Mindenképpen fontos tisztázni, hogy milyen oktatási intézmények álltak a Bihar megyei diákok rendelkezésére, mind a vármegyén belül, mind elérhető távolságban, hogy pontosan láthassuk, miért is volt olyan nagy jelentősége a Nagyváradi Jogakadémia felállításának. A római katolikus iskolafenntartók közül a jezsuiták próbáltak megtelepedni Erdélyben, ahogy Nagyváradon is, de a felekezeti ellentétek miatt csak rövid ideig működő intézményeik voltak a 18. századot megelőzően. Az egyik leghosszabb ideig működő intézményüket Kassán alapították meg (1657), amely még egyetemi rangot is kapott. Az oktatás színvonala viszont elmaradt a Nagyszombati Egyetemétől.6 A piaristák a 18. században kisgimnáziumot működtettek Debrecenben (1719), valamint jelentős volt a Pesti Bölcsészeti Akadémiájuk is (1744-től oktattak bölcsészetet).7 A jezsuita rend 1773-as feloszlatását követően az állam kívánta működtetni gimnáziumaikat, átmenetileg viszont nagy részük felügyeletét a piarista rendre bízta. Az egri középiskolát a ciszterciek, a rozsnyóit a premontreiek kapták meg. Minorita középiskola működött Aradon, Miskolcon, Eperjesen, Lőcsén és Nagybányán.8 Magyarország legfontosabb felsőoktatási intézménye természetesen a korszakban is a Nagyszombati Egyetem volt, amelyet 1777-ben költöztettek Budára, és 1784-ben Pestre.9 Az országban Kolozsvárott kívánták felállítani a második egyetemet. 3 http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0005/30.html, letöltés: 2017.11.31. 4 http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0005/30.html, letöltés: 2017.11.31. 5 Fényes Elek: Magyar Országnak, ’s a’ hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. IV. Pest 1839. 49. 6 A magyar nevelés története. I. Főszerk. Horváth Márton. Bp. 1988. 88—89. 7 A magyar nevelés története i. m. 120-121. 8 A magyar nevelés története i. m. 186. 9 Magyarország története a 19. században. Szerk. Gergely András. Bp. 2005. 165. 228
