Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Gazda István: Fizika tankönyvek, műszaki és népszerűsítő fizikák Magyarországon a reformkorban és az abszolutizmus időszakában (1825-1860)
Gazda István: Fizika tankönyvek, műszaki és népszerűsítő fizikák Magyarországon a reformkorban és az abszolutizmus időszakában (1825—1860) Péter, a neves ismeretterjesztő író, tankönyvszerkesztő és fordító hozta létre. 1834 és 1837 között működött, gondozásukban 15 magyar és 2 német nyelvű munka jelent meg, a fizikához hasonló, elsősorban reáltudományi népszerűsítő munkák. Hasonló céllal íródott az Edvi Illés Pál által 1837-ben közreadott oktatókönyv. A Magyar Tudós Társaság vállalta akkoriban, hogy népiskolai oktatókönyvek közreadásával segíti a magyarországi oktatásügyet, s ezek sorában jelent meg — több kiadásban is - ez a munka, amely a természettannal is foglalkozik.11 Az Akadémia még egy alkalommal vállalkozott arra, hogy tankönyvet írasson, mégpedig 1848-ban, ekkor jelent meg ugyanis Czuczor Gergely és Vörösmarty Mihály közös összeállításában a gimnáziumok számára írt háromkötetnyi magyar nyelvtan.12 Több ilyen, részben a magán tanulást segítő, népiskolai jellegű oktatókönyv is megjelent a reformkor éveiben, közülük az egyiket Heckenast Gusztáv adta közre 1839-ben. 1843-ban az erdélyi népiskolák számára jelent meg egy kis mechanikai összefoglaló. 1857-ben a „Nőnevendékek könyvtára” sorozatban is napvilágot látott egy természettani áttekintés, s ugyanabban az évben készített egy kisebb fizikát Guthy Károly, amely korábban németül is megjelent. 1860-ban Gyurits Antal írt egy szerény terjedelmű fizikát. Magyar nyelvű fizikák a főgimnáziumok számára A református és evangélikus főgimnáziumok számára a vizsgált korszakban több szerző is készített tankönyvet. Egyikük, a Göttingenben tanult Ko- vátsMartiny Gábor, a pozsonyi evangélikus líceum tanára, először 1823-ban írt egy latin nyelvű fizikát, amely később még három, bővített kiadásban jelent meg, szintén latin nyelven (1831, 1834, 1842). Érdemes még róla elmondani, hogy kiváló kísérleti fizikus, egyben a csillagászat búvárlója volt, s Magyarországon ő volt az első, aki amatőrként tükrös távcsövet készített. Az eperjesi, majd a pozsonyi evangélikus líceum tanára, Fuchs Albert — aki korábban Bécsben Littrow, Göttingenben pedig Gauss tanítványa volt — is írt értékes tankönyvet (1845, 1854, 1859), s egy német nyelvű általános természettudományi kötetet is közreadott (1858). A már említett pápai professzor, 11 Edvi Illés Pál műveit ebben a kötetünkben sikerült összegeznünk: Ga%da István: A Magyar Tudományos Akadémia reformkori kiadványai 1831—1848. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 13.) Piliscsaba 1999. 170, 22. — URL: http://real.mtak.hu/17529/ 12 Ga%da István: A Magyar Tudós Társaság elveszettnek hitt 1848-as magyar nyelvtankönyvei. In: Alexander multifrons. Tanulmányok a 90 éves Dörnyei Sándor tiszteletére. Bp. 2016. 161-167. 200
