Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Durovics Alex: A Pozsonyi Líceum hallgatói a 19. század első felében
Durovics Alex: A Pozsonyi Líceum hallgatói a 19. század első felében hatunk,36 azonban I. Ferenc uralkodása alatt terebélyesedett ki igazán az állami adminisztráció. Az 1796-os évtől kezdve a helytartótanács a külföldre menő protestáns diákokról félévenként terjesztett fel jegyzéket az uralkodóhoz. A diákoknak pedig engedélyt kellett kérniük külföldről való visszatéréshez, visszaérkezésüket követően pedig a helytartótanácsnál is jelentkezniük kellett, melynek tényéről számukra bizonyítványt állítottak ki.37 A kiállított engedélyek meghatározott intézmények látogatására szóltak. Ezek körét pedig a bécsi kormány a mindenkori politikai helyzet fényében változtatta.38 így történt, hogy 1800. március 14—i levelében a jénai egyetem prorectora kérelemmel fordult az evangélikus rendekhez, közbenjárásukat kérve, hogy a bécsi hivatalok Jéna egyetemét is vegyék fel azon intézmények sorába, amelyek látogatását a diákok számára engedélyezik.39 A követelmények mellett, azonban engedményekkel is találkozhatunk, mivel a meglévő rendszerbe az 1812. november 10-én kelt 28072 sz. királyi rendelet hozott némi könnyítést.40 Hatálya azonban nem volt teljes körű, mivel ingyenes údevél lehetőségét csak azon szegénysorsú diákok számára biztosította, akik vagyoni állapotukat megfelelő hatósági bizonyítvánnyal is bizonyítani tudták.41 Napóleon bukása után a győztes hatalmak megegyezésének megfelelően történt a külföldi utak lehetőségének lezárása. 1818. november 24-én kelt rendeletében I. Ferenc előbb a göttingai és jénai, majd a rákövetkező év májusában az összes többi külföldi egyetem látogatásától tiltotta el a protestáns felekezet diákjait.42 Rendelkezése csapást jelentett református és evangélikus diákok számára egyaránt, mivel Göttinga és Jéna egyetemeinek elvesztésével népszerű külföldi intézményeiket veszítették el. Már 1819-ben mind a két protestáns felekezet közös felségfolyamodványban kérte az uralkodót a tilalom feloldására, azonban törekvésük hiábavalónak bizonyult.43 A rákövetkező években egymást érték a protestánsok kérelmei a levéltári források alapján — többek között az 1825/27-es országgyűlés is sürgette az uralkodót a korlátozás megszüntetésére44 —, de változás egészen 1827. április 11-ig nem következett be. Az addig fennálló tiltás eltörlésének tényét abban az 36 Bucsai Mihály: A protestantizmus története Magyarországon 1521-1945. Bp. 1985. 167-168. 37 Felhő Ibolya: Helytartótanácsi levéltár. Bp. 1962. 273. 38 EOL AGE I. c. 14. 9. 39 EOL AGE I. c. 15. 1. 40 EOL AGE V. 110. e. 293. 41 Blásy Fajos: Egyházi törvény. Pest 1844. 17. 42 EOL AGE V. 110. e. 32805-ös és 12568-as számú rendelet. 43 EOL AGE I. d. 14. 35. 44 Bucsai M.: A protestantizmus története i. m. 181. 185
