Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Durovics Alex: A Pozsonyi Líceum hallgatói a 19. század első felében
Durovics Alex: A Pozsonyi Líceum hallgatói a 19. század első felében szerint - az 1824/25-ös tanév II. félévében megjelent a paedagogia az oktatott tárgyak sorában, majd az 1825/26-os tanévben ezek köre kibővült a psychologia tárgyával. Mint láthattuk, Schedius elméleti mintatanterve20 nem nyújtott kielégítő megoldást a pozsonyi intézet igényeire és nem orvosolt több már korábban meglévő problémát sem. Bár sokáig napirenden volt az egyes egyetemes gyűléseken21, hogy a tanterv hibáit annak átdolgozásával javítsák, végtére is a kérdés megoldását egy teljesen új rendszer megalkotására bízták. Figyelemre méltó, hogy a módosított Schedius-féle tanterv kapcsán a líceum tanári kara több ízben tette meg észrevételeit, így például az abban előírt kétéves jogi képzéssel szemben egyéves tanfolyam mellett foglalt állást.22 A rendelkezésre álló erőforrásokkal számoló helyzetértékelésük és egy már meglévő, működő szisztémához való ragaszkodásuk állhatott határozott elképzelésük hátterében. A 18—19. század folyamán ugyanis több evangélikus iskola esetében találkozhatunk túlvállalásokkal, mikor az oktatói gárda egyszerűen nem vette figyelembe maguk és diákságuk képességeit. Ez több esetben zsúfolt, valós eredményeket felmutatni képtelen tantervek alkalmazásához vezetett.23 Ezzel szemben Pozsony egyéves jogi tanfolyamát követően a diákok tanulmányaikat jogakadémiákon folytathatták,24 ami így figyelemre méltó módon ismét csak az iskola állami oktatási rendszertől kevésbé elzárkózó jellegére utal. Az iskola oktatóinak haladó elképzeléseit egy 1840 tavaszán egyházi főhatóságukhoz küldött dokumentum foglalta össze. A tervezet az iskola már meglévő oktatási rendszerében rejlő hibák kijavításán túl, a magyar nyelv ügye, valamint pénzügyi helyzetének támogatók útján való javítását is szorgalmazta.25 Az orvosolandó hibák közül javasolták egyes tantárgyak évenkénti ismétlését - korábban némelyiket csak kétévente oktatták - és azt, hogy a líceum tanfolyamán belül a teológia mellett a bölcsészeti és jogi tanfolyam a korábbiaktól eltérve nagyobb hangsúlyt kapjon.26 A belső szerkezeti reformok mellett az intézmény is bekapcsolódott abba a mindinkább országos méreteket öltő reformirányzatba, mely az 1840-es évek elejére nyilvánvalónak vette a tényt, miszerint a meglévő hiányosságokat csakis egy új tanrendszer megalkotásával lehet kiküszöbölni.27 Éppen ezért az iskola 20 Mészáros I.: Középszintű iskoláink kronológiája i. m. 61. 21 Haán L.: A magyarországi ágostai hitvallású i. m. : 1836. szept. 1., 1837. szept. 3., 1840. szept. 10. 22 Markusovs^ky S.: A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceum i. m. 425. 23 Különösen a 18. század legvégén a Soproni Líceumban volt jellemző a tantárgyak túlzó sokasága. Müllner Mátyás: A soproni ev. főtanoda története. Sopron 1857. 89. 24 Markusovs^ky S.: A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceum i. m. 427. 25 BajkóM.: Kollégiumi iskolakultúránk i. m. 148—150. 26 BajkóM.: Kollégiumi iskolakultúránk i. m. 149. 27 Markusovs^ky S.: A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceum i. m. 434., 448. 182
