Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Derű, optimizmus, bölcsesség... (Kálóczi Katalin köszönti Szögi Lászlót nyugdíjba vonulása alkalmából, 2013. július 16-án)
—сг^кg^>— Derű, optimizmus, bölcsesség ... (Kálóczi Katalin köszönti Szögi Lászlót nyugdíjba vonulása alkalmából, 2013. július 16-án) ... nyitottság, tolerancia, bizalom; széles látókör, hatalmas műveltség, levéltárosi-, kutatói gyakorlat, vezetői elhivatottság — Tisztelt Vendégeink! — ezzel a munícióval a tarsolyában vágott neki 1995-ben az Egyetemi Könyvtár vezetésének Dr. Szögi László, főigazgatóként. Mindezekre nagy szüksége is volt, mert nehéz örökséget kapott. Több évszázados hagyománnyal, nemzeti kincsekkel megrakott szekeret kellett kihúzni a változások által generált kátyúból. Azzal kellett szembenéznie, hogy megkezdődött a digitális, elektronikus korszak, és azt a hatalmas gyűjteményt, amelyet az Egyetem rábízott, már nem lehet a hagyományos módon kezelni: a gyűjteményt az új technikák felhasználásával, az új elvárásoknak megfelelően is az egyetem polgárai: a kutatók, oktatók, hallgatók, valamint a legszélesebb értelemben vett nagyközönség számára — hozzáférhetővé kell tenni. Ugyanakkor azt is meg kellett valósítani, hogy ne csupán az Egyetemi Könyvtár óriási történeti értékekkel bíró gyűjteményét, hanem az egész egyetemen őrzött doku- mentumvagyont rendezzük egységes rendszerbe, tegyük láthatóvá. Szögi László nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy az egyetem által megvásárolt első közös integrált könyvtári rendszer, a Horizon életre keljen, megkezdődjön az elektronikus feltárás, és hogy ebbe az egyetem minden könyvtára bekapcsolódjon. Ez a munka és ez a törekvés végigkísérte azt a 18 évet, amelyet az Egyetemi Könyvtár élén eltöltött. Miért volt ez olyannyira fontos, miért ez állt tevékenysége középpontjában? Azért mert jól ismerte fel az egyetem érdekeit, az egyetemek történetének, működésének kutatójaként és ismerőjeként egész egyetemben gondolkodott. Meggyőződése volt, hogy a könyvtárak működésének javítása, a szolgáltatások színvonalának emelése, a felhalmozott tudásvagyon, a tárgyi és szellemi örökség megőrzése és gondozása az egész egyetemet erősíti, az egyetem hírnevének, presztízsének emelését szolgálja. A hétköznapokban azonban ezeknek a céloknak a megvalósítása sokszor végeérhetetlen, időnként kilátástalannak tűnő küzdelmes utat jelentett. О azonban a már említett derűvel, bölcs nyugalommal kezelte a felmerülő problémákat. A munka18
