Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 2. 19-20. század - Batalka Krisztina: A műegyetemi hadikórház (1914-1918)
Batalka Krisztina: A műegyetemi hadikórház (1914—1918) tói alezredes (1915. augusztus 1-től).13 A felhasznált források alapján az orvosi és a nem gyógyító személyzet névsora is ismert.14 Az ápolószemélyzet pedig a Szent Vince-rendi apácákból állt, akik mellé népfelkelőket osztottak be.15 Mellettük a műegyetemi oktatók női hozzátartozói (és a valamilyen módon az egyetemhez kapcsolható hölgyek) a betegek gyámolítását, szórakoztatá13 Varró Indár 1883-ban szerzett orvosi diplomát a budapesti egyetemen, a Szent Rókus kórházban lett segéd-, majd alorvos. Sebészműtői oklevelet a II. sz. Sebészeti Klinikán szerzett. Már a háború alatt kitüntették a Vöröskereszt hadiékítményes II. osztályú tiszteletjelvényével, később pedig az egészségügyi szolgálat terén, különösen a háborúban kifejtett értékes és buygó tevékenységének elismeréséül Horthy Miklós kormányzó egészségügyi főtanácsosi címet adományozott számára. 14 A kórház egyik első orvosa dr. Náray-Szabó Sándor nyugalmazott államtitkár, kivezényelt osztályvezető orvos volt, aki rövid ideig tartó műegyetemi szolgálata közben szerzett fertőzés áldozata lett. Náray-Szabó egyébként a magyar gyógypedagógia egyik kimagasló, nemzetközileg is elismert képviselője volt, aki jelentős szerepet játszott az egységes, minisztériumi irányítás alatt álló fogyatékos intézményrendszer magyarországi kialakításában és tervei alapján indult meg a hazai gyógypedagógiai tanítóképzés is. A hadikórház gyógyító személyzetében önkéntes orvosként dr. Batizfaly István, dr. Décsey István és dr. Dorner Béla dolgoztak 1914—1917 között. Az 1915—1917 közötti években dr. Hőgyes Ferenc főorvos, dr. harkai Schiller Károly ezredorvos, dr. gávosdiai Fialka Gusztáv ezredorvos, valamint dr. Bucsányi Gyula ezredorvos gyógyítottak. A kivezényelt orvosok közül 1914—1915 folyamán dr. Sümegi József osztályvezető orvos, dr. László Albert m. kir. honvéd ezredorvos, osztályvezető orvos, dr. mádi Kovács Ferenc honvéd főorvos, osztályvezető orvos, dr. Gámán Béla egyetemi magántanár, ezredorvos, dr. Fetter József honvéd főorvos, dr. Demjanovics Emil főorvos teljesítettek szolgálatot. Ezt követően dr. Czabalay Béla ezredorvos, majd dr. Rónay Gusztáv honvéd főorvos szolgáltak dolgoztak a hadikórházban. Az orvosok közé tartozott még dr. Halász Géza m. kir. honvéd törzsorvos, osztályvezető orvos, valamint dr. Lindholm Ödön és dr. Haimler Viktor segédorvosok is. A nem gyógyító személyzetből Perédy Sándor segéd-gyógyszerügyi tiszt, Révész Ödön gyógyszerügyi tiszt, dr. Vondrasek József segéd-gyógyszerügyi tiszt, Rieder Jenő egészségügyi hadnagy, valamint Baál Károly egészségügyi hadnagy neve ismert. A gazdasági ügyeket kezdetben Hajnal Aladár csendőr-főhadnagy, 1915-től Fekete Mihály hadnagy, gazdasági tiszt, majd 1916—17-ben Szabó Nándor százados, gazdászati tiszt irányította. A neveket és szolgálatuk idejét a tanévenként megjelenő Beszédek közük (lásd 2. jegyz.). 15 Budapesti Hírlap 1915. ápriüs 4-i szám. Ugyanakkor Kótyuk Erzsébet felhívja arra figyelmet (Kótyuk E.: A hátország egészségügyi csatái i. m. 125.), hogy az apácák rendszeres elméleti és gyakorlati képzését intézményesen nem szervezték meg (míg a világi ápolónők képzéséről a Magyar Vöröskereszt gondoskodott). A szakszerű ápolásra pedig mindenképpen szükség volt, hiszen a Nagy Háború olyan problémákat is generált (súlyosan rokkantak, amputáltak, neurotikusok, mentáüsan sérült katonák), amelyre az egészségügyi ellátórendszer kevéssé volt felkészülve. Ferenczi Sándor pszichológus publikált e témában barakk-kórházi, ül. hadikórházi tapasztalatai alapján. 158
