Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Tóth Krisztina: Esztergom megyei diákok egyetemjárása a késő középkorban
Tóth Krisztina: Esztergom megyei diákok egyetemjárása a késő középkorban A nevekből kikövetkeztethető feltételezések mellett azonban néhány személy esetében biztosan meg tudjuk állapítani polgári származásukat. 1462- ben Esztergomi Vajas Mihály borostyánkoszorús fokozatot szerzett a bécsi egyetemen.53 О annak az esztergomi Vajas családnak a tagja lehetett, amelyből az 1440-es évektől többször is felbukkanó Vajas István származott. 1446-ban Vajas István, Esztergom királyi városi polgár több más társával együtt elfoglalta a káptalan esztergomi házait.54 1450-ben is ott találjuk Vajas Istvánt azok között a polgárok között, akik megtagadták az esztergomi káptalan számára a vásárvám kifizetését.55 Utoljára 1453-ban említik őt, szintén a káptalan elleni pereskedés kapcsán.56 1494-ben az Esztergomból származó Székely Ferenc a Bécsi Egyetem hallgatója volt.57 О biztosan azonos azzal a Székely Ferenc városi polgárral, aki 1495 decemberében visszakapott háromszáz forintot Ambrus őrkanonoktól. Az összeget még Ferenc apja, Székely Bertalan városi esküdt adta kölcsön a kanonoknak.58 A két utóbbi esetben tehát gazdag, a város vezetésében részt vevő családok tagjai indultak külföldi peregrinációra. Ezeknek a polgárfiúknak külföldi tanulmányútjai a 15. század második felétől mutathatók ki, tehát éppen abban az időben, amikor ugrásszerűen megnő az egyetemlátogatások száma. Feltételezhető tehát, hogy ennek a növekedésnek a hátterében az áll, hogy az egyház által támogatott és egyházi pályára készülő ifjak mellett a városi polgárok fiai is egyre gyakrabban kerestek fel külföldi egyetemeket. 1500-tól csökken a külföldre látogatók száma, ez talán összefüggésbe hozható azzal, hogy 1502-ben Ulászló király négyezer forintért zálogba adta Esztergom királyi várost Bakócz Tamás érseknek és rokonainak,59 így a város elvesztette függetlenségét, és az egyházi városok közé süllyedt. Az Esztergom megyéből külföldi egyetemeket felkereső hallgatók tehát három társadalmi rétegből kerültek ki. A legnagyobb számban azok az egyházi birtokokon élő jobbágy vagy polgár származású diákok voltak, akik az egyház — az esztergomi érsek vagy a káptalan vagy egy szerzetesrend — támogatásával folytatták külföldi tanulmányaikat, majd hazatérve egyházi pályára léptek. A második csoportot a 15. század második felétől azok a gazdag városi polgárcsaládból származó fiatalok jelentik, akiket az információszerzés mellett kül53 Tüskés A.: Magyarországi diákok i. m. 4155. sz. 54 MNL OL DF 236 316. 55 MNL OL DF 244 371., MNL OL DF 236 365. 56 MNL OL DF 208 686. 57 Tüskés A.: Magyarországi diákok i. m. 5618. sz. 58 MNL OL DF 238 140.' 59 MNL OL DF 237 915. 16-17. századi másolatok: MNL OL DF 237 919., MNL OL DF 237 920. Vö. Vár Antal: Esztergom királyi város elzálogosítása 1502-ben. Századok 42. (1908) 934-936. 150
