Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Tóth Krisztina: Esztergom megyei diákok egyetemjárása a késő középkorban
Tóth Krisztina: Esztergom megyei diákok egyetemjárása a késő középkorban Az egyetemre látogatók száma 1481-től növekedett meg jelentősen, először — a már fent említett pestisjárvány miatt — Krakkó, majd Bécs felé. A peregrinusok száma aló. század első két évtizedében kis mértékben ugyan csökkent, de még így is jelentősnek mondható. Mindez egyébként megfelel az általános tendenciáknak, hiszen a krakkói egyetemen a magyarok jelenléte 1476 és 1500 között érte el a csúcspontját.16 Az egyetemjárás — így az Esztergom megyei diákok egyetem látogatásának — fordulópontja 1526, a mohácsi csatavesztés után ugyanis egy időre megszűnt a külföldi peregrináció. Esztergom várost nem számítva a megyéből összesen tizenkilenc településről indultak külföldi tanulmányokra diákok.17 Mivel azonban az 1898:4. törvénycikk kiadása előtt Magyarország területén egy nevet több település is viselhetett, nagyon nehéz egyértelműen megállapítani, hogy valóban Esztergom megyei helységről van-e szó. Mindössze tizenegy település esetében állíthatjuk biztosan, hogy megyénk területén feküdt.18 A Duna déli partján lévő Lábadan apró kisnemesi faluból emelkedett a 15. század végére mezővárosi szintre tehetséges birtokosainak köszönhetően, akik jórészt az esztergomi érsek szolgálatában álltak.19 1428-ban Lábadani András a bécsi egyetemen borostyánkoszorús fokozatot szerzett,20 majd néhány évvel később az esztergomi kanonokok közt találkozhatunk a nevével.21 Tíz évvel később Lábadani Gergely látogatta az intézményt, de az ő esetében nem tudunk fokozatszerzésről.22 Nem is lépett egyházi pályára, a Hunyadi család, később az esztergomi érsek szolgálatában jelentős karriert futott be, amellyel sikerült kiemelkednie a köznemesi sorból. Pályafutásának fontosabb állomásai közt említhetjük, hogy 1458-ban a nádori seregek kapitánya volt,23 1467-ben érseki nádor,24 majd esztergomi várnagy és ispán.25 1477-ben az 16 Kelényi Borbála: Magyarországi diákok a krakkói egyetemen a középkorban. In: Haraszti S^abó P. — Kelényi B. — Szögi L.: Magyarországi diákok i. m. I. 43—87., 62. 17 Bajna, Bajót, Béla, Bény, Bikol, Dorog, Ebed, Farnad, Gyarmat, Gyermely, Kesz- tölc, Kistata, Lábatlan, Libád, Nána, Mocs, Muzsla, Sáp, Újfalu. 18 Bajna, Bajót, Bény, Bikol, Ebed, Farnad, Gyermely, Kistata, Lábatlan, Libád, Muzsla. 19 A település kora középkori történetére: Györjfy György: Az Árpád-kori Magyarország történed földrajza. II. Bp. 1987. 298. 20 Tüskés A.: Magyarországi diákok i. m. 2041. sz. 21 Kömendy K.: Studentes i. m. 189. 22 Tüskés A.: Magyarországi diákok i. m. 2638. sz. 23 Magyar Nemzed Levéltár Országos Levéltára, Diplomatikai Fényképgyűjtemény 240 421. Internetes kiadás Rácz György szerkesztésében: www.hungaricana.hu (a továbbiakban: MNL OL DF) 24 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban: MNL OL DL) 72 912.18. századi másolata: MNL OL DF 279 011. 25 1469. 02. 16.: MNL OL DF 236 794. 146
