Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Tar Attila Szilárd: A Göttingeni Egyetem hatása Magyarországon
Tar Attila Szilárd: A Göttingeni Egyetem hatása Magyarországon Az adatok arra mutatnak, hogy a magyar közigazgatás felső szintű hivatalnokai, valamint az egyetem (Pest) és az akadémiák tanárai legalább egy szemesztert töltöttek el itt.10 Az a tény, hogy 1770 és 1790 között a Götüngeni Egyetem kérte fel oktatásra a legjobb jogász- és bölcsésztanárokat, hozzájárult a magyar diákok magas arányához. A nevezett tudósok között meg kék említenünk Gottfried Achenwallt, Johann Sebastian Püttert, Carl Friedrich Eichhornt, de első sorban August Ludwig (von) Schlözert, Johann és Christoph Gatterert, (a felsorolás nem teljes.)11. Egy egész „iskola” alakult ki Schlözer, történész- és statisztika professzor körül. Néhány magyar tudós és arisztokrata is volt tanítványai közt, mint például Schedius Lajos, Rumy György, Rát Mátyás, Berzeviczy Gergely, Schwärmer Márton, Podmaniczky József és Prónay Sándor.12 Gönczi Katalin „liaisonmen”-nek hívja őket.13 Ok játszottak szerepet a Németország és Magyarország közti tudományos transzferben. Eljártak Schlözer előadásaira, és ily módon megismerkedtek Voltaire és Montesquieu felvilágosult eszméivel. Használhatták a könyvtárat és olvashatták a felvilágosodás szerzőit. Göttingen alumnusai bár később Magyarországon az élet különböző területein dolgoztak, általában a felvilágosult és reformer körökhöz tartoztak. Az 1789-es francia forradalom többletmotivációt adott munkájukhoz.14 Többen átvették tanáraik tanítási és kutatási módszereit. Például használták Gatterer időrendi tabelláit és magyarázatait, amikor itthon már tanárként dolgoztak és történelmet tanítottak.15 Podmaniczky József és Berzeviczy Gergely munkáiban látható, hogy igyekeztek érveiket és javaslataikat számszerű adatokkal alátámasztani, mint azt Schlözer is tette.16 Schindling. Stuttgart 2006. 175—196. Futaky a tanulmányok kiegészítő jellegére utal: „A „Juristische Fakultät” — a 18. századi nyelvhasználatban „Juristen-Facultät” — előadásain peregrinusaink általában más fakultásokon folytatott tanulmányaik kiegészítése, látókörük kiszélesítése végett vettek részt, doktori vagy egyéb diploma megszerzésére nem törekedtek.” Futaky I.: Göttinga i. m. 49. 10 Katalin Gönczit: Juristischer Wissenstransfer von Deutschland nach Ungarn im 19. Jahrhundert. In: Ad Fontes. Europäisches Forum Junger Rechtshistoriker/innen. Hrsg. Birgit Feldner et al. Wien 2001. 141-160. 11 Schlözer magyarországi hatásához: Göt% von Seile: Universität Göttingen. Wesen und Geschichte. Göttingen 1953. 65-68.; Schlözer magyarországi recepciójához: H. Balázs Eva: A. L. Schlözer und seine ungarischen Anhänger. In: Formen der europäischen Aufklärung. Untersuchungen zur Situation von Christentum, Bildung und Wissenschaft im 18. Jahrhundert. Hrsg. Friedrich Engel-Jánosi. Wien 1976. 251—269 . 12 Gönczi, К.: Juristischer Wissenstransfer von der Göttinger Universität i. m. 176. 13 Gönczi, К.: Juristischer Wissenstransfer von Deutschland nach Ungarn i. m. 142. 14 Gönczi, К.: Juristischer Wissenstransfer von Deutschland nach Ungarn i. m. 142. 15 Futaky, I.: Göttinga i. m. 18. 16 Futaky, I.: Göttinga i. m. 20. 135
