Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Simon Katalin: Az alsófokú oktatás helyszínei Budán a 18. század végétől a 19. század közepéig
Simon Katalin: Az alsófokú oktatás színhelyei Budán a 18. század végétől a 19. század közepéig háromosztályos iskolaként működött, 238 diákkal (1810: Nr. 135., 1814: Nr. 138., 1844: Nr. 225., ma Krisztina körűt 63. - Krisztina tér 4.).42 1807-ben felmerült, hogy emeletet építtessenek az elemi iskolákra, de a Helytartótanács ennél is részletesebben beleszólt a városban működő iskolák életébe: ugyanekkor elrendelte, hogy a várbeli leányiskolában gondoskodjanak tanítói és karvezetői lakás kialakításáról, a rajziskolában tágas és világos teremről, valamint arról, hogy 1808. február végéig egy termet zeneiskolának alakíttassanak át.43 1808-ban ismét megsürgették a népiskolák felső szintjének beépítését, ez valószínűleg csak az újlaki és a katolikus tabáni (Illyrica classis) intézményt jelentette.44 A vízivárosi ún. János-iskolára (mai Varsányi Irén utcán) csak 1831 körül tervezett Buda népszerű építésze, if). Dankó József emeletet: ide tervezett három osztálytermet, a tanító többszobás otthonát, egy külön termet a segédtanítónak, külön árnyékszéket a fiúknak és a lányoknak, valamint egy szertárat.45 A megnövekedett lakosságszám új elemi iskolák létrehozásához vezetett a 19. században, ezek végleges elhelyezése azonban problematikusnak bizonyult, amiben Buda tanácsa nem segített, vagy nem igazán tudott segíteni. Ezek közül az első Marczibányi István nevéhez fűződik, aki 1804-ben hozott létre egy alapot magyar nyelvű tanító alkalmazására a Vízivárosban. A Budai Magyar Oskola (1819) vagy Magyar Nemzeti Oskola (1828), később Szent Erzsébet- iskola elhelyezése azonban évtizedeken keresztül megoldatlan maradt, 1810- ben a Kempf-féle fogadóban tartottak órákat, 1818-tól Elisabetha Del Adamin kéményseprő özvegye házát bérelték, 1842-ben pedig a patikusét, noha kezdettől fogva azt tervezték, hogy a kapucinus kolostor mellett emelnek megfelelő épületet (ehhez Bullant József, majd if). Dankó József is készített terveket).46 Szintén a század első felében alakult az evangélikus iskola a Várban (1821)47 és a tabáni zsidó iskola (1830).48 Végezetül megjegyeznénk, hogy az 1820-as évekre több leányiskola is működött a Várban.49 42 L. Gál Éva: A Krisztinaváros topográfiája, 1770—1872. i. m. 201.; BFL IV.1002.e 1818 No. 465.; BFL IV.1002.n 6. d. No. 42.; BFL Buda város Tanácsának iratai. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek (IV.1002) 8. köt. 14—15. 43 BFL IV.1002.a 143. köt. 1518. 4002. pt. (1807. dec. 11.) Az ügy még 1808 decemberében is húzódott. Uo. 145. köt. 1638—1639. p. 4154. pt. (1808. dec. 19.) 44 BFL IV.1002.a 144. köt. 194. 504. pt. (1808. feb. 15.); 1324. 3327. pt. (1808. okt. 7.) 45 BFL XV.17.a.302 No. 14. 46 BFL Buda szabad királyi főváros tervei. Tanácsi iratokból kiemelt tervek (XV.17.a.303.) No. 191. (Bullant, 1828) és No. 174. (Dankó). Az iskoláról részletesen lásd Simon Katalin: A mecénás elfeledett öröksége: Adatok Marczibányi István és a budai magyar iskola történetéhez. Tanulmányok Budapest Múltjából 4L (2016) 105— 124. 47 Fran% Schams: Vollständige Beschreibung der königl. Freyen Haupt Stadt Ofen in Ungern. Ofen 1822. 310. 1846-1847-ben építhették fel a Dísz téri Főőrség mögötti kaszárnya helyén templomukat iskolával, papiakkal. Bernbe Zoltán: Régészeti kutatások 130
