Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Simon Katalin: Az alsófokú oktatás helyszínei Budán a 18. század végétől a 19. század közepéig
Simon Katalin: Az alsófokú oktatás színhelyei Budán a 18. század végétől a 19. század közepéig kab), annak helyettese, a hitoktató, három rendes tanító a három osztálynak, és ugyanennyi rendkívüli alkotta (a rajz-, valamint a zenetanár, illetve egy helyettesítő).21 1808-ban az egykori Backhaus Casseme (1814: Nr. 137., 1823: Nr. 134., 1844: Nr. 131., ma Hess András tér 4.) földszintes épületére emeletet építettek, ahova a főgimnáziumot telepítették át, míg a városi iskolák a földszinten működtek tovább.22 A vízivárosi Szent Anna-templom plébániáját és a benne található iskolát 1788-ban építette újjá Christoph Hickisch, a város által számos építkezésnél alkalmazott kőfaragó.23 Hickisch a papiak földszintjén alakíttatta ki az iskolát, amelynek főbejárata a Bomba térre nézett. Az épület sarokterme szolgált nagy osztályteremnek, a vele szomszédos, Duna felőli oldalon pedig a kisebb osztályterem kapott helyet. A Dunára néző oldalsó bejárat két oldalán alakította ki a tanítók szobáit.24 Az épület viszonylag hamar elavulttá vált, mivel 1831-ben már tervezték az iskola átköltöztetését a ferencesek egykori majorságába, egyrészt mert a tanulók létszáma is annyira megnövekedett, hogy nem fértek már el, másrészt mert a Bomba téren tartott piac zaja és rossz levegője miatt szellőztetni sem lehetett rendesen a termeket.25 1793-ban az országúti-,26 valamint az újlaki és vízivárosi iskolák építését tárgyalta a Helytartótanács, ami az országúti építését, az újlaki és a János-iskola (Schola Trivialis Joannea) bővítését jelentette. 1793. augusztus 2-i rendelete kimondta, hogy az építési költségekhez a város — előzetes terveivel ellentétben — nem használhatja fel a II. József korában megszüntetett kápolnák alapjait, helyette a polgárok hozzájárulását részesítették előnyben, noha Buda tanácsára hagyták, milyen arányban osszák szét az egyes költségeket.27 Miután Újlakon a városrész bírósága, Vízivárosban a bíró és a választott polgárság küldöttsége, Országúton pedig Franz Hacker (Hackker) megtárgyalták a lehetőségeket, __________________________________________________1 _____________________________________ 21 BFL IV.1002.uu 68. kötet (a budavári Normáliskola protocolluma, 1806/7— 1849/50) Az iskola ünnepei között egyedi esetként szerepelt 1813/4 novemberében a Mária Teréziáról történő megemlékezés. 22 Eócsj Erzsébet: A budavári Hess András tér. Bp. 1961. 20.; Nagy István: II. József reformjai Budán. Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963) 367. 23 BFL Buda város Tanácsának iratai. Városi szerződések (a továbbiakban: IV.1002.n) No. 13. Szerződés Buda városa és Christoph Hickisch között (1788. ápr. 28.) 24 BFL Buda szabad királyi főváros tervei. Szépítő és Építő Bizottmány (a továbbiakban: XV.l7.3.302) No. 83. 25 BFL Budaváros Tanácsának iratai. Tanácsi levelezés (a továbbiakban : IV. 1002J) 1832 No. 1564. és No. 2038. 26 BFL IV.1002.a 114. köt. 454. 749. pt. (1793. ápr. 2., a tanácsülési jegyzőkönyvből több információ nem derül ki) és uo. 889. 1536. pt. (1793. jún. 24., Pethő Jakab helytartótanácsi tanácsos és tanfelügyelő érdeklődött az országúd iskolával kapcsolatos intézkedésekről) 27 BFL IV.1002.a 115. köt. 2180-2181. 2251. pt. (1793. szept. 11.) A Helytartótanács Budának, 1793. aug. 2. 127
