Draskóczy István - Varga Júlia - Zsidi Vilmos (szerk.): Universitas - Historia. tanulmányok a 70 éves Szögi László tiszteletére - Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 15. (Budapest, 2018)
Oktatástörténet - 1. Középkor és kora újkor - Robert Offner: Milyen egyetemeket látogattak az erdélyi és magyarországi orvostanhallgatók, illetve azok közép-európai kollégái a 16. században?
így azonosak voltak a tanáraik, akik szakmai fejlődésükre döntően hatottak. Ebből arra is következtethetünk, hogy orvosi szaktudásuk szinte egységes „európai szintet“ jelenthetett, azaz tudásban és a tudományosság terén aligha lehetett különbség az összehasonlított régiók egyetemet járt fiai között. Tehát már akkor egy, a latin nyelv (lingua franca) által egységesített, globaüzált “tudáspiacról” beszélhetünk, amelynek a korra jellemző nehézségek (közlekedés, költségek, járványok, kriminalitás, háborús veszélyek és pénzszűkösség) ellenére, úgy a királyi Magyarországról, mint Erdélyből származó diákok is aktív résztvevői voltak. Ok is a külföld ugyanazon kiemelkedő egyetemein tanulhatták a gyógyítás tudományát és szakmai felkészültségükben, valamint tudásukban hasonló szinten állhatták, mint a közép-európai kollégáik. A korabeli tudás- és művelődéstranszfer áramlataiban mindkét vizsgált csoport tagjai egyaránt részt vettek.19 A megszerzett egységes, korszerű “európai” orvosi szaktudásuk, tehetségük és szellemi képességük révén válhattak odahaza vagy idegenben megbecsült, sikeres és jómódú polgárokká. Összefoglalás A tanulmány célja a 16. századból ismert magyarországi, illetve 1526 után a királyi Magyarország és az erdélyi fejedelemség területéről származó orvosok és közép-európai (dél- és közép-német nyelvterület) kollégáik egyetemjárásának összehasonlítása. Amíg az első csoportba mindegyik orvos felvételre került, akinek beiratkozása ismert, addig a második csoportba közismert orvosok nevei kerültek be. Az eredmény azt mutatja, hogy az immatrikulációk számszerinti felsorolásában az első öt helyezett — a legkedveltebb egyetemek - mindkét csoportban ugyanazok: Padova, Wittenberg, Bázel, Bécs és Bologna. Ezek a vizsgált 16. században vezető orvosi karral bírtak, de a többi egyetem is részben azonos. Annak ellenére, hogy az immatrikulációk abszolút száma alapján a két csoport különbözik (71 versus 95), megállapítható, hogy a Kárpát-medencéből származó diákok ugyanazon rangos és tudományos szempontból kiemelkedő orvosi karokon tanulhattak, mint közép-európai kollégáik. Feltételezhető tehát, hogy orvosi szaktudásuk tekintetében nem lehettek szignifikáns különbségek, illetve az egy egységes „európai“ tudásszintnek felelt meg. Robert Offner: Milyen egyetemeket látogattak az erdélyi és magyarországi orvostanhallgatók, illetve azok közép-európai kollégái aló. században? 19 Köbért Offner: Medizinischer Wissenstransfer nach Siebenbürgen in der Frühen Neuzeit durch Auslandsstudium und Zuwanderung ausländischer Ärzte. In: Orvos- történeti Közlemények 222-225. (2013) 19—42. 118