Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Kenyeres István: A dömösi prépostság koppányi uradalmának összeírása Mohács előtt és a török hódítás időszakában
1512/1520 és 1526 között, de leginkább 1520 körül készülhetett, a dömösi pedig talán korábban, de mindenképpen legkésó'bb a koppányival egyidőben. A forrás elején szereplő 1560. évi összeírás okát pedig abban kereshetjük, hogy Thurzó Ferenc a nyitrai püspökségről 1557-ben történt lemondását követően Bornemissza Pál került a nyitrai püspökség élére adminisztrátorként, kinevezést IV. Pius 1560. július 17-én erősítette meg.21 Úgy véljük, ezért kerülhetett ekkor sor a nyitrai püspökség jövedelmeinek, így az ahhoz tartozó koppányi „prépostság” hódoltsági birtokainak számbavételére és ekkor kerülhetett az összeírás végére a két Mohács előtti urbárium Koppányról és Dömösről. Miután tisztáztuk a forrás keletkezésének feltehető időpontjait, érdemes röviden kitérnünk a dokumentum főbb információira. Az egyik lényeges megállapítás, hogy a dömösi prépostság késő középkori birtokait két központtal - Koppányból és Dömösből - igazgatták, amelyek közül egyértelműen az előbbit tekinthetjük a jelentősebbnek, mind a birtokközponthoz tartozó települések számában, mind azok gazdasági erejében. Mindkét központ viselte a prépostsági megnevezést, így a 15. század közepén adatolt koppányi prépostság, ami ekkor a dömösit „helyettesítette”, aló. század elején mint birtokigazgatási egység szerepelt. Elén - más egyházi birtokokhoz hasonlóan - of- ficiális állt, amely mint officiolatus külön jövedelemmel rendelkezett. A koppányi uradalom („prépostság”) Mohács előtti urbáriuma 12 birtokot sorol fel, ezekből 1560-ban lényegében mindegyik megtalálható az összeírásban. Érdekes módon, Felsőszanács viszont nem került be a középkori összeírásba, csakúgy, mint három, nem beazonosítható, az összeíró szerint már békeidőben, azaz a török hódítás előtt nem lakott település. Koppány mindkét összeírásban helyet kapott, azonban 1560-ban érdemleges adatot nem lehetett feljegyezni, hiszen ott már masszív török uralom alatt állt ekkor, helyőrséggel. így Koppányból, szemben a többi hódoltsági településsel, jövedelmet nemigen lehetett várni. A forrás keletkezése kapcsán említettek figyelembevételével elképzelhető, hogy csak az 1560-ban összeírt települések esetében írták ki korábbi összeírásokból a Mohács előtti adatokat. Erre utal, hogy a középkori összeírás végén 21 települést minden további urbariális adat nélkül soroltak fel, és itt szerepel (Felső)-Szanács is. Ugyanezt a gondolatmenetet erősíti, hogy a fentebb említett, az 1560. évi összeírásban pusztaként említett településekből ekkor még származott jövedelem, főként határuk, szőlőik más falvak által történt műveléséből, de a már lakatlan települések más földesúri adót nem szolgáltattak, így okafo- gyottá vált kiírni e helységek középkori szolgálmányait. Az alábbiakban az összeírásunkban szereplő településeket és azok jobbágytelek- számát vizsgáljuk: Birtoknév jobbágytelkek száma 1520 jobbágytelkek száma körül 1560 körül Koppány 49 ? Szántó 21 14 Szorosad 9 6 Ravaszd 9 4 Marosd 22 9 21 Magyar Katolikus Lexikon. http:/4exikon.katolikus.hu/B/Bornemissza.html (Megtekintve: 2015. május 20.) ■ 43 ■
