Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Kenyeres István: A dömösi prépostság koppányi uradalmának összeírása Mohács előtt és a török hódítás időszakában
I A DÖMÖSI PRÉPOSTSÁG KOPPÁNYI URADALMÁNAK ÖSSZE ÍRÁSA MOHÁCS ELŐTT ÉS A TÖRÖK HÓDÍTÁS IDŐSZAKÁBAN ■ Kenyeres István A z alább közlendő forrás több szempontból is különleges:1 alapjában véve a dömösi prépostság Koppány központtal működő' birtokát mutatja be a késő középkorban, ugyanakkor tartalmaz fontos adatokat az oszmán hódítás kezdeti időszakára is, ezen felül a prépostság dömösi központú késő középkori uradalmára is közöl információkat. De miért is van különleges jelentősége ennek a forrásnak! Elsősorban azért, mivel a szakirodalom - Sipos Imre helytörténeti munkáját leszámítva1 2 - lényegében nem foglalkozott a késő középkori koppányi uradalommal, másrészt igen keveset tudunk a somogyi-tolnai határvidék, a Koppány-völgye későközépkori viszonyairól, így minden idevágó adat fontos lehet a kutatás szempontjából. Oszmanista kutatóinknak köszönhetően ugyanakkor viszonylag sokat tudunk a török kézre került és a 16. század második felében fontos szerepet játszó koppányi török végvárról, városról és szandzsák-székhelyről.3 Szakály Ferenc nyomán egyfajta koppányi rejtély kérdése is felmerült: hogyan nőtt ki „szinte a semmiből” Koppány központtal a törökök egyik legjelentősebb, az 1560 és 1570-es években Buda után második legfontosabbnak tekintett hódoltsági települése?4 5 Forrásunk talán közelebb vihet e kérdések megválaszolásához. A koppányi uradalom a középkorban a dömösi prépost birtokát képezte, Koppány és a környező falvak a dömösi apátság 1138. évi birtokadományában is szerepeltek.’ A 15. század végére megszűnt dömösi prépostság koppányi uradalma Engel Pál szerint az 1 Jelen kötet szempontjából a legnagyobb különlegessége az, hogy Bősze Sándor barátom életének két legmeghatározóbb Somogy megyei falva - Szorosad és Törökkopány - is szerepel benne, előbbi természetesen még a török foglalás előtti Koppány néven. Bősze Sándor családja szorosadi, itt is nőtt fel, alsóbbfokú iskoláit itt és Törökkoppányban végezte el. 2 Sípos Imre: Törökkoppány monográfiája. Miklósi-Törökkoppány, 2013. (továbbiakban: Sipos, 2013.) 144-165. p. Az alapjában véve magas színvonalú helytörténeti munka nem használja fel az alább ismertetendő, Koppány és környéke későközépkori története szempontjából unikális forrást. 3 Vass Előd: Törökkoppány 1556. évi első török adóösszeírása. In: Somogy megye múltjából, 1972. Szerk. Kanyar József. Kaposvár, 1972. (továbbiakban: Vass, 1972.) 57-73. p. (Levéltári évkönyv; 3.) Dávid Géza szerint az összeírás 1565-ből származik: Dávid Géza: A Dél-Dunántúl közigazgatása a török korban. In: Zalai Múzeum. 4- Szerk. Vándor László. Zalaegerszeg, 1992. 60. p.; Erdal, Qoban: Egy balkáni eredetű népcsoport a koppányi szandzsákban: a vlahok. Az 1570. évi török összeírások alapján. = Aetas, 2008. 4- sz. (továbbiakban: Erdal, 2008.) 173-189. p. 4 „Koppány egyébként a Tolna megyei vártörténet egyik legrejtélyesebb kérdését veti fel. A középkorban jelentéktelen hely, váráról sem 1526 előtt, sem a pártharcok korában nem tesznek említést a források, pedig akkoriban még a hevenyészett erődök is nagy értéket képviseltek." Szakály Ferenc: Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után, 1526-1566. In: Tanulmányok Tolna megye történetéből. 2. köt. Szerk. Puskás Attila. Szekszárd, 1969. (továbbiakban: Szakály, 1969.) 52. p. 5 Thoroczkay Gábor: A dömösi prépostság története alapításától I. Károly uralkodásának végéig. = Fons, 2012. 4. sz. (továbbiakban: Thoroczkay, 2012.) 415. p.; Sipos, 2013. 144-150. p. ■ 39 ■
