Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Ivica Šute: Hogyan kezdődött? Horvátország és a Mogersdorf Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpozion
„Razvoj urbanih cjelina i arhitektura na podrucju Slavonije od XVI. do XIX. stoljeéa” [A városközpontok és az architektúra fejlődése a 16-tól a 19. századig Szlavónia vidékén], valamint und Milan Balic „Spomenici kulture Osijeka, Vukovara i Bakova” [Eszék, Vukovar és Diakovár kulturális műemlékei] című munkáit.24 A Horvát Történelmi Társulatok Egyesülete és a Horvát Történeti Intézet képviselői a Mogersdorf Szimpozion munkájában való részvétel mellett az Burgenlandi Tartományi Kormány munkatársaival az együttműködés más formáiról is megállapodtak. Végül a „Povijest i kultúra Gradiscanskih Hrvata” [A burgenlandi horvátok története és kultúrája] című, 1995 közepén ünnepélyes keretek között bemutatott monográfia volt az eredménye a Burgenlandi Tudományos Történeti Bizottság és Horvátország sokévi munkájának, amely osztrák, magyar és horvát tudósok azonos nevű szakmai programja alapján készült el.25 E monográfia részletesen és dokumentumokkal alátámasztva dolgozta fel a burgenlandi horvátok történelmét és örökségét a pannon térségben megmaradásuk 400 évére visszamenően. E projektben való együttműködés megvalósítását célzó első megbeszélések nem véletlenül 1971 szeptemberének elején Kismartonban kezdődtek meg. Ezen a Horvát Történelmi Társulat képviselője, Ivan Kampus, a Burgenlandi Tartományi Levéltár és Könyvtár vezetője, August Ernst valóságos udvari tanácsos meghívására volt jelen. A következő, 1972. május 8. és 10. között ismét Eisenstadtban megtartott tárgyaláson Igor Karaman, a Burgenlandi Horvátok Történelemkutató Tudományos Bizottsága elnöke és Ivan Kampus a Horvát Történelmi Társulat nevében Burgenland Tartomány képviselőivel a jövőbeli cselekvés elemeinek egész sorát egyeztették. Mindenek előtt horvátországi és burgenlandi egyetemi előadók kétoldalú látogatásairól és előadásairól állapodtak meg. Évente egyszer egy Horvátországból érkezett vendég németnyelvű előadást tartott az úgynevezett Nachmittagsdiskussion - azaz délutáni vita - keretében, és ugyancsak évente Großwarasdorfban (magyar neve: Szabadbáránd) egy horvátországi szakember horvát nyelvű ismeretterjesztő előadását is hallhatták az érdeklődők, Hasonlóképpen a Horvát Szocialista Köztársaságban burgenlandi részről is két referátum hangzott el a Horvát Történelmi Társulat szervezésében. Az említett egyeztetés nyomán az első előadást 1973 májusában, Eisenstadtban Bogdan Krizman „Burgenland a párizsi békekonferencián” címmel tartotta meg.26 Ezt követően megegyeztek abban is, hogy a Horvát Történelmi Társulat a Zágrábi Egyetem Bölcsészettudományi Karának Horvát Történeti Intézetének, illetőleg annak tudományos bizottsága irányítása alatt vesz részt a programokban. A tervezett tevékenység körébe tartoztak azok a tudományos találkozók, amelyek a burgenlandi horvátok történelmének kutatását és a közös kiadványok megindítását célozták. Mindezekkel azonban a horvát oldal messzeható és ambiciózus, a pannon térségbeli tudományos és kulturális kapcsolatok hajszálfinomságú kiszélesítését célzó tervei nem merültek ki. 1971. október 1. és 3. között Budapesten a Jugoszláv Történészek Szövetsége és Magyar Történelmi Társulat képviselői között megbeszélések zajlottak, amelyen megállapodtak a horvát és magyar történészek közötti együttműködés létreho24 D. P., 1978. 2. p. 25 Erről bővebben lásd: Kampus, Iván: Znanstveni projekt „Povijest i kultúra gradiscanskih Hrvata” i isto- imena monografija kao njegova realizacija. In: Hz, 1995. Ured. Ivan Kampus. Zagreb, 1995. 31-50. p. 26 Kampuä, 1974. 638. p.- 370 -