Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Á. Varga László: Adalékok az 1956. évi forradalom utáni megtorlás egy sajátos intézményéhez, a közbiztonsági őrizethez, különös tekintettel Nógrád megyére
I a kormány feloszlatta az általa egyébként el nem ismert területi munkástanácsokat, így a Nagybudapesti Munkástanácsot is. Ennek ellenreakciójaként december 11-én és 12-én a munkástanácsok felhívására általános sztrájkra került sor. December közepére-január elejére elkészítették azokat a jogszabályokat - törvény- erejű rendeleteket, miniszteri rendeleteket, utasításokat, tájékoztatókat* 13 * 15 és alkalmazták azokat a sehol nem rögzített, de jól működő megtorlási módszereket, úgymint a forradalmárok megverése, a családtagok állandó zaklatása, stb., - amelyek alapján Kádárék megkezdhették a forradalom utóvédharcának szisztematikus felszámolását.16 A megtorlás állomásai és fokozatai lényegében hét pontban foglalhatók össze. Ezek a legtöbb esetben nem különültek el egymástól, hanem az alább felsoroltak kombinálása természetes menete volt a forradalmárok elleni szankcióknak: megverték, majd racionalizálták, ezzel párhuzamosan kitiltották lakóhelyéről, majd/vagy rendőri felügyelet alá helyezték, ezt követően internálták, és ennek lejárta után ismét rendőri felügyelet alá helyezték őket, majd végül bíróság eljárást indítottak ellenük. A megtorlás formái: 1. megverés; 2. racionalizálás, elbocsátás (úgy az érintett, mint családtagjaik esetében); 3. lakóhelyről való kitiltás; 4- rendőri felügyelet (REF); 5. közbiztonsági őrizet (internálás);17 6. (előzetes) letartóztatás; 7. bírósági eljárás. A törvényerejű rendelet hatálya a kihirdetéstől számított 1 évig tartott. Módosítását az 1957. január 8-tól hatályos 1957. évi 1. számú törvényerejű rendelet tartalmazta, majd végrehajtásáról a fegyveres erők és közbiztonsági ügyek miniszterének 1/1957. (1.13.) számú rendelete intézkedett: „a közbiztonsági őrizetről szóló 1956. évi 31., illetőleg [az] 1957. évi 1. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról.” címen. Újabb módosítása az 1957. évi 41. számú törvényerejű rendeletben történt meg. Ennek lényege, hogy a 6 hónapos őrizetet a Belügyminisztérium a legfőbb ügyész jóváhagyásával meghosszabbíthatta. Lásd: Trhgy., 1956. 67-68. p., 1957. 141., 199., 640. p. 13 Lásd például a 3350/ÁÍ1/1957. legfőbb ügyészi tájékoztatót, vagy a legfőbb ügyész és valamely más szerv 8-20/1957. számú együttes utasítását a közbiztonsági őrizet végrehajtásáról. Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára (továbbiakban: NML) Balassagyarmati Megyei Főügyészség iratai (továbbiakban: BaMFüir.) lg. 1957. XX. 5/2-74.; Az általam említett jogforrások korántsem teljesek, ezért itt lenne az ideje, hogy egyszer végre számba vegyük az 1956 utáni megtorlás teljes jogszabályi hátterét, a belső rendelkezéseket is figyelembe véve, hasonlóan a magyar holokausztról készült jogszabály-kataszterhez. 16 Lásd a közbiztonsági őrizet bevezetéséről szóló 1956. évi 31. számú törvényerejű rendeletet, amelyet december 13-én hirdettek ki. Ennek 4. §-a szerint „... az őrizetet nyomban meg kell szüntetni, ha azok az okok, amelyek elrendelésének alapjául szolgálnak, megszűntek. Az őrizet leghosszabb tartalma azonban a hat hónapi időtartamot nem haladhatja meg." Trhgy. 1956. 67-68. p. Az őrizetbe vett személy ügyét a 4. § értelmében a legfőbb ügyész az őrizetbe vételtől számított harminc napon belül felülvizsgálta. Ha az őrizet feltételei nem álltak fenn, vagy megszűntek, nyomban intézkednie kellett annak megszüntetése iránt. A törvényerejű rendelet hatálya a kihirdetéstől számított 1 évig tartott. Módosítását az 1957. január 8-tól hatályos 1957. évi 1. számú törvényerejű rendelet tartalmazta, majd végrehajtásáról a fegyveres erők és közbiztonsági ügyek miniszterének 1/1957. (I. 13.) számú rendelete intézkedett: „a közbiztonsági őrizetről^ szóló 1956. évi 31., illetőleg [az] 1957. évi 1. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról.” címen. Újabb módosítása az 1957. évi 4L számú törvényerejű rendeletben történt meg. Ennek lényege, hogy a 6 hónapos őrizetet a Belügyminisztérium a legfőbb ügyész jóváhagyásával meghosszabbíthatta. Trhgy., 1957. 141., 199., 640. p. Lásd még a 14. jegyzetet. 1' A közbiztonsági őrizetet az 1956. évi 31. számú törvényerejű rendelet 2. §-a értelmében a rendőrhatóság javaslatára az illetékes ügyész rendelte el, s végrehajtásáról a rendőrhatóság gondoskodott. Ezt az 1957. évi 1. számú törvényerejű rendelet 1. §-a akként módosította, hogy 1957. január 8-át követően már a rendőrhatóság rendelte el az őrizetet, amelyet az illetékes ügyésznek csak jóvá kellett hagynia. ■ 353 ■
