Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Szántó László: Fejezetek a TIT Somogy Megyei Szervezetének történetéből, 1953-1985
FEJEZETEK A TIT SOMOGY MEGYEI SZERVEZETÉNEK TÖRTÉNETÉBŐL, 1953-1985 ■ Szántó László ELŐZMÉNYEK A 19. század elejétől kibontakozó polgárosodás és az önálló nemzeti fejlődés korszerű tartalmakkal gazdagodó koncepciója mentén alakultak ki hazánkban a feltételek és egyben igények is a gyarapodó tudományos ismeretek szélesebb körű elterjesztése iránt. Bugát Pál orvos, a Magyar Tudományos Akadémia - 1858-ig Magyar Tudós Társaság - tagjának kezdeményezésére orvosok és természettudományos kérdésekkel foglalkozó szakemberek 1841 májusában tartott nagygyűlésükön megalapították a Magyar (Királyi) Természettudományi Társulatot.1 Than Károly, az 1874-ben megválasztott elnök fogalmazta meg nyilvánosan először és pontosan a Társulat feladatkörét, miszerint az akadémiai kutatás eredményeinek az oktatás keretében történő elsajátítása ki kell egészüljön a tudomány kincseinek a szellemi élet közkinccsé tételével. 1869-ben megalapították a „Természettudományi Közlöny” című folyóiratot, amely eredményesen szolgálta a célok megvalósítását. Az egyesület lényegében szakemberek, képzett értelmiségiek körében tartott felolvasóesteken kívánt megfelelni rendeltetésének. A dualizmus korában tudósok és liberális értelmiségiek részéről megmutatkozó, a felgyülemlett társadalmi problémák feldolgozása és tudatosítása iránti igény vezetett a Társadalomtudományi Társaság 1901-ben történt megalakításához.1 2 Pulszky Ágost elnök szerint nemcsak művelni és terjeszteni akarták a társadalomtudományi ismereteket, hanem szerették volna befolyásolni a szélesebb közvélemény gondolkodását. A társaság fóruma a „Huszadik Század” című folyóirat volt. Az egyesület új színtereken, az ipari munkásság számára indított tanfolyamokon, valamint vidéki városokban is tartott ismeretterjesztő előadásokat, a Társadalomtudományok Szabad Iskolája szervezésében. 1919 után a Magyar Természettudományi Társulat kizárta tagjai közül azokat, akik szerepet vállaltak a Tanácsköztársaság kultúrpolitikájában. Az egyesület tevékenysége az 1920-as évek közepétől vett lendületet, Gombócz Endre titkár aktivitása nyomán.3 Tény ugyanakkor, hogy továbbra sem tudtak és/vagy kívántak kilépni a szélesebb közvélemény elé. A 2. világháború utáni társadalmi és politikai körülmények között lassan éledt újjá a Társulat.4 Elsősorban a népfrontos politikai irányzattal rokonszenvező tudósok, 1 Tilkovszky Lóránt: A Magyar Természettudományi Társulat megalakulásának közvetlen előzményei és működésének első évei. In: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat története, 1841-2001. Szerk. VigEi Károly. Bp., 2001. (továbbiakban: Vigh, 2001.) 8-18. p; Diószegi István: A Magyar Természettudományi ^ Társulat 1850-től 1919-ig. In: Vigh, 2001. 19-32. p. 2 Szűcs László: A Társadalomtudományi Társaság Ismeretterjesztő tevékenysége. In: Vigh, 2001. 33-40. p. 3 Gombócz Endre: Ismeretterjesztés a Horthy-korszakban. In: Vigh, 2001. 50-54- p.; Uó': A Magyar Természettudományi Társulat a hazai közművelődésben. In: Vigh, 2001. 55-58. p. 4 Honfi József: A társulat újraindulása a felszabadulás után. In: Vigh, 2001. 64-74. p.; Karvalics László: A társulat története 1953 és 1964 között. In: Vigh, 2001. (továbbiakban: Karvalics, 2001.) 75-99. p. ■ 345 ■ r T
